Hiánypótlási szabályok értelmezése

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet a válaszából: […] ...C 131/16, EU:C:2017:358, 29. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).51. A Bíróság ennek megfelelően megállapította, hogy a tájékoztatáskérés azonban nem pótolhatja a szerződési dokumentáció által megkövetelt hiányzó iratokat vagy információkat, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Összeférhetetlenség értelmezése

Kérdés: Bizonytalan vagyok abban, hogy pontosan mit is jelent az összeférhetetlenség szabálya. Arra szeretnék választ kapni, hogy pontosan kik azok, akik az összeférhetetlenség miatt ki vannak zárva az ajánlatadás lehetőségéből? Szeretnék erről egy kis magyarázatot, hogyan kell ezt értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...aközbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérésérdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, vagy= b) a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásáhozszükséges árajánlatot kapott, feltéve hogy az a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Felhívás "egyéb nyilatkozatok" csatolására

Kérdés: Mi a véleményük arról a közbeszerzési gyakorlatról, mely szerint az ajánlatkérő úgy igyekszik előre kibújni a hirdetmény és a dokumentáció közti esetleges ellentmondásból eredő felelősség alól, hogy a hirdetményben rögzíti azt, hogy "az ajánlathoz az ajánlati dokumentációban meghatározott egyéb nyilatkozatokat is csatolni kell"? Rendszeresen megtörténik, hogy erre hivatkozással olyan nyilatkozatot is bekérnek, mely sem a hirdetményben, de még a dokumentációban sem, hanem csupán a nyilatkozatminták közt szerepel. A nyilatkozatmintában – mely tételesen több területet érint – tehát van egy olyan nyilatkozatelem, melyről való nyilatkozati kötelezettség sem a hirdetményben, sem a dokumentációban nem szerepel. A nyilatkozatmintáról kimondja, hogy annak használata nem kötelező, ugyanakkor kérdésre mégis azt a tájékoztatást kapják az ajánlattevők, mint amit idéztünk. Véleményünk az, hogy a hirdetményben nem lehet általános jellegű (lásd "egyéb" nyilatkozatok) kötelezettséget megállapítani, minden nyilatkozatnak, igazolásnak konkrétnak kell lennie. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...elemével kapcsolatban a (3)bekezdésben foglaltakon túl többletelőírást tartalmaz, köteles az 56. § (2)bekezdése szerinti kiegészítő tájékoztatásban közölni az ajánlattevőkkel, hogya dokumentáció ezen – az ajánlatkérő által pontosan megjelölt – eleme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Piackutatás a közbeszerzésben

Kérdés: A piackutatásra vonatkozóan milyen előírások vannak? Van-e erre külön szabályozás vagy "gyakorlati útmutató"? Hogyan történjen ennek dokumentálása? Meghatározott-e, hogy milyen területi körben kell felmérni a piacot, illetve a felmérés milyen időszakot érintsen?
Részlet a válaszából: […] ...aközbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérésérdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, vagy – a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásáhozszükséges árajánlatot kapott, feltéve, hogy az első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...aközbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérésérdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, vagy– a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásáhozszükséges árajánlatot kapott,feltéve, hogy a fenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.