Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...álló fedezet összegét, mely alacsonyabb, mint a nyertes ajánlat ellenszolgáltatásának mértéke, úgy nem kötelezhető további tájékoztatás nyújtására az ajánlatkérő.A fentiekben ismertetett 75. § rendelkezése részben kiegészíti egyébiránt az 53....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Felhívás "egyéb nyilatkozatok" csatolására

Kérdés: Mi a véleményük arról a közbeszerzési gyakorlatról, mely szerint az ajánlatkérő úgy igyekszik előre kibújni a hirdetmény és a dokumentáció közti esetleges ellentmondásból eredő felelősség alól, hogy a hirdetményben rögzíti azt, hogy "az ajánlathoz az ajánlati dokumentációban meghatározott egyéb nyilatkozatokat is csatolni kell"? Rendszeresen megtörténik, hogy erre hivatkozással olyan nyilatkozatot is bekérnek, mely sem a hirdetményben, de még a dokumentációban sem, hanem csupán a nyilatkozatminták közt szerepel. A nyilatkozatmintában – mely tételesen több területet érint – tehát van egy olyan nyilatkozatelem, melyről való nyilatkozati kötelezettség sem a hirdetményben, sem a dokumentációban nem szerepel. A nyilatkozatmintáról kimondja, hogy annak használata nem kötelező, ugyanakkor kérdésre mégis azt a tájékoztatást kapják az ajánlattevők, mint amit idéztünk. Véleményünk az, hogy a hirdetményben nem lehet általános jellegű (lásd "egyéb" nyilatkozatok) kötelezettséget megállapítani, minden nyilatkozatnak, igazolásnak konkrétnak kell lennie. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...elemével kapcsolatban a (3)bekezdésben foglaltakon túl többletelőírást tartalmaz, köteles az 56. § (2)bekezdése szerinti kiegészítő tájékoztatásban közölni az ajánlattevőkkel, hogya dokumentáció ezen – az ajánlatkérő által pontosan megjelölt – eleme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Átláthatósági megállapodás

Kérdés: Mi a lényege az átláthatósági megállapodásnak?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződő felek kötelezettségvállalását arra vonatkozóan,hogy az átláthatósági biztos számára valamennyi olyan információt,tájékoztatást, adatot haladéktalanul megadnak vagy rendelkezésére bocsátanak,amely a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Tájékozódási kötelezettség "kezelése"

Kérdés: Az ajánlattételi felhívás kötelezte ajánlattevőket, hogy tájékozódjanak a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségekről, melyeknek a teljesítés helyén, illetve a szerződés teljesítésekor meg kell felelniük, megjelölve az illetékes hatóságokat, de egyéb információt nem adva. Ehhez képest jelentsük be/igazoljuk, hogy tájékozódtunk, vagy mit tegyünk és milyen módon?
Részlet a válaszából: […] ...köteles megadniazoknak a szervezeteknek (hatóságoknak) a nevét és címét (elérhetőségét),amelyektől az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Részvétel dokumentáció beszerzése hiányában

Kérdés: Van olyan eset a gyakorlatban, amikor a részvételnek nem feltétele a dokumentáció megvásárlása?
Részlet a válaszából: […] ...köteles megadniazoknak a szervezeteknek (hatóságoknak) a nevét és címét (elérhetőségét),amelyektől az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

További referencia benyújthatósága

Kérdés: Van egy nyílt közbeszerzési eljárás, melyben az ajánlatkérő teljes körű hiánypótlást biztosít. A műszaki-szakmai alkalmasság igazolására az ajánlatkérő az ajánlattal azonos nagyságrendű referenciát kér benyújtani. A benyújtott ajánlatban csatolt referenciák ajánlatkérő véleménye szerint nem teljesítik ezt a feltételt, szerintük a referenciák tartalma nem egyértelmű, ezért pontosítást kérnek a hiánypótlás keretében. Kérdésem, hogy a pontosítás megadása mellett benyújtható-e további, a feltételeknek szintén megfelelő referencia az alkalmasság igazolása érdekében, vagy ez az ajánlat módosításának minősül?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésnek, hanem a Kbt.93. §-ának (1) bekezdése szerint az alkalmasság kérdésében hozott ajánlatkérőidöntésről szóló tájékoztatásnak minősül. [A Kbt. hivatkozott rendelkezéseszerint az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...köteles az ajánlati felhívásbanellenszolgáltatása teljesítésének feltételeit megadni, illetőleg a vonatkozójogszabályokra hivatkozni. A tájékoztatásban meg kell adnia azt is, ha azellenszolgáltatás halasztott vagy részletekben történő fizetésében kívánmegállapodni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...aközbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérésérdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, vagy– a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásáhozszükséges árajánlatot kapott,feltéve, hogy a fenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata

Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
Részlet a válaszából: […] ...közérdekű adatoknyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvénybenmeghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Ajánlattevők értesítése irreálisan alacsony ár alkalmazásakor

Kérdés: Írásbeli indoklás kérésekor – irreálisan alacsony ár megadása esetén – az ajánlattevők értesítése csak arról szól, hogy valamelyik tárgykörben a meghatározott ajánlattevőt megkereste az ajánlatkérő, vagy teljes körű tájékoztatást is meg kell adni minden ajánlattevőnek? Amennyiben irreális vállalásról indoklást kér az ajánlatkérő, és az indoklásból kiderül, hogy nem tudja fenntartani az ajánlattevő ajánlatát (például elírás miatt), lesz-e lehetőség az indoklás elfogadása mellett érvénytelenné nyilvánítani az adott ajánlatot? (Jelenleg az indoklás el nem fogadhatóságára van szabályozás.)
Részlet a válaszából: […] ...egy időben – atöbbi ajánlattevőt akkor, ha az ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatásttartalmaz. A teljes körű tájékoztatást a törvény nem teszi az ajánlatkérőkötelezettségévé. A kérdés második részére két megoldás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.
1
2