Eredménytelenné nyilvánítás

Kérdés: Egy nyílt közbeszerzési eljáráson vettünk részt, ahol az ajánlatkérő fedezethiányra hivatkozással a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánította, az ajánlatokat nem is bírálta el. Van jogi lehetőség az eredménytelenségi döntés megtámadására?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján. Másik lényeges különbség, hogy erre az esetre az esetleges fedezetelvonással járó tájékoztatási kötelezettség nem vonatkozik, mivel fedezetelvonás miatti eredménytelenné nyilvánítás a Kbt. 75. § (2) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Tájékoztatási kötelezettség in-house szerződés teljesítéséről

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő in-house szerződés esetén az EKR/CoRe-ban közzétenni a szerződés teljesítésével kapcsolatos adatokat a Kbt 43. § (1) bekezdés c) pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szövegezése alapján valóban nem egyértelmű, hiszen a Kbt. 43. § (1) bekezdés a) pontja az in-house szerződésekről beszél, a b) pont a közbeszerzési szerződésekről, a c) pont szerződésekről, miközben a Kbt. szerint a szerződés teljesítésével kapcsolatos adatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Összeférhetetlenség az ajánlatkérő műszaki értékelőcsapatában

Kérdés: Az ajánlatkérő műszaki kiértékelőcsapatában van olyan személy, akinek van közvetlen kapcsolata az egyik ajánlattevőhöz, mivel a kapcsolt vállalkozás cégvezetője. Fennáll ebben az esetben az összeférhetetlenség? Az ajánlattételen már túl vagyunk.
Részlet a válaszából: […] ...esetleges összeférhetetlenség, vagy akár csak annak gyanúja felmerül, kizárhatja az értékelésből az érintett munkavállalót, melyről tájékoztatási kötelezettség is terheli az ajánlattevők felé. Feltételezzük továbbra is, hogy az összeférhetetlenségi helyzetre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Cégadatváltozások kezelése az EKR-ben

Kérdés: Ha az ajánlattevő cégnél a jelenlegi ügyvezető mellé választottak egy további ügyvezetőt, abban az esetben az ajánlat elkészítése során a gazdasági szereplő rögzítése alkalmával mindkét felet rögzíteni kell, akkor is, ha mindkét ügyvezető tulajdonos és önálló képviseletre jogosult? Továbbá, ha adataikban változás következett be (például megváltozott a lakcímük), az milyen hatással van a folyamatban lévő eljárásokra? Keletkeztet-e ez tájékoztatási kötelezettséget, és ha igen, milyen eljárási cselekménnyel?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az új ügyvezető nem ír alá, ennek nincs jelentősége, nem szükséges az adatokat felvinni.Az adatokban bekövetkezett változások vonatkozásában, amennyiben a regisztrációkor megadott adatokat érinti, lehetőség van arra, hogy a szervezet adatainak karbantartása keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Jogorvoslat miatt felfüggesztett eljárás

Kérdés: Amennyiben elindul a közbeszerzési jogorvoslati eljárás – ami jelenleg zajlik –, hogyan térek vissza az érintett eljárásba – figyelemmel például arra, hogy hiánypótlási határidő volt folyamatban?
Részlet a válaszából: […] ...módon hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az eljárási cselekmények szabályszerűek legyenek, például a hiánypótlás be legyen fejezve. A tájékoztatási kötelezettség körébe tartozik, hogy a felfüggesztést követően a függőben lévő eljárási cselekményekről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Iratbetekintés módja, tájékoztatási kötelezettség

Kérdés: Hogyan kell az iratbetekintésnek megvalósulnia? Ajánlatkérőként kit kell erről tájékoztatnom?
Részlet a válaszából: […] Az iratbetekintést személyesen kell megvalósítani, mivel a Kbt. 45. §-ának (1) bekezdése és az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet 20. § (1) bekezdése ezt előírja.Az iratbetekintés időpontjáról történő egyeztetés a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Eljárási dokumentumok és árlejtés lefolytatásának eltérése

Kérdés: Lehet-e eltérés az eljárási dokumentumok és az árlejtés lefolytatása között?
Részlet a válaszából: […] ...28. § az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 28. §-a, melynek az ajánlattevők tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó részei így szólnak:– az értesítést az ajánlatkérőnek úgy kell elküldenie, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

A Közbeszerzési Hatóság tájékoztatása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindításáról

Kérdés: Mit jelent az egyidejűség a Kbt. 103. §-ának (2) bekezdése esetében?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a rendkívüli sürgősséggel indított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindítása során a gazdasági szereplők számára történő megküldés és a Közbeszerzési Hatóság tájékoztatása időpontjának értelmezésére utal. Az alábbi szabály egyidejűséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevő tájékoztatási kötelezettsége a Kbt. keretein belül áll fenn, ami egyben azt jelenti, hogy ezen túl egyéb tájékoztatást ügyfélképtelen szereplőknek nem nyújthat. Gondoljunk például a két legfontosabb információszerzési forrásra az eljárás kapcsán,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Döntésképtelenség az eljárás eredménye vonatkozásában

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem képes dönteni az eljárás eredményéről? Köteles a szerződéskötésről szóló tájékoztatót 120 napon belül feladni?
Részlet a válaszából: […] Az egyes eljárásfajták szabályai tartalmazzák a szerződés aláírásnak határidejét. Például nyílt eljárás esetében a Kbt. 81. §-ának (11) bekezdése szerint a nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni. A nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.
1
2
3
…
5