6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Keresési lehetőség az EKR-ben
Kérdés: Mint ajánlattevők a rendszerben a mai napig az aktuálisan kiírt ajánlatok között az E10 – Előkészítés szakaszban kerestük a számunkra megfelelő ajánlatokat, melyeken indulni tudunk. Érkezett be hozzánk olyan kiírás, amely már E40 – Ajánlattételi szakaszban jár, és nem volt berögzítve az E10-es szakaszba. Az lenne számunkra logikus, ha az ajánlatok kiírásának menete az E10-es szakasszal indulna, amikor az ajánlatkérő meghirdeti az aktuális ajánlatát, és ajánlattevő jelzi az érdeklődését az ajánlattal kapcsolatban. A tapasztalat alapján az ajánlatkérő nem köteles eljárását az E10-es szakaszban rögzíteni és meghirdetni, hanem már E40-es ajánlattételi szakaszba is felviheti a hirdetményét. Amennyiben az ajánlatkérők nem kötelesek E10-ben elindítani az eljárásukat, megvan a lehetősége, hogy egy esetlegesen megfelelő eljárásról az ajánlattevők lemaradnak, ha csak E10-ben keresnek. Ennek elkerülése érdekében külön-külön az E10 és E40-es szakaszt végig kell nézni az aktuálisan kiírt ajánlatok érdekében? Kérem szakmai segítségüket, hogy a rendszer mely keresőfunkciója ad maximális keresési lehetőséget a megindított eljárásokkal kapcsolatban, függetlenül attól, hogy E10-ben vagy E40-ben rögzíti azt az ajánlatkérő.
2. cikk / 6 Ajánlattételi határidő a Kbt. 115. §-a szerinti beszerzéseknél
Kérdés: A Kbt. 115. §-a szabályozza az árubeszerzésnél és szolgáltatásmegrendelésnél a 18 millió forint alatti, építési beruházásnál a 100 millió forint alatti közbeszerzések rendjét. A törvény 115. §-ának (3) bekezdése szerint az ajánlattételi határidő nyílt eljárásban irányadó minimális időtartamára vonatkozó előírás nem alkalmazandó. Ebben az esetben az ajánlatkérő szabadon határozza meg az ajánlattételi határidőt? Vagy a nemzeti eljárásrend szerinti összefoglaló tájékoztatóval induló közbeszerzésekre vonatkozó árubeszerzésnél és szolgáltatásmegrendelésnél 10 napos, építési beruházásnál 15 napos ajánlattételi határidőt kell/ajánlott alkalmazni?
3. cikk / 6 Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel
Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
4. cikk / 6 Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága
Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
5. cikk / 6 Ajánlattételi határidők az új Kbt.-ben
Kérdés: Hogyan határozza meg az egyes eljárásokban az új Kbt. az ajánlattételi határidőket?
6. cikk / 6 Keretmegállapodásos eljárás nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél
Kérdés: Hogyan szabályozza az új Kbt. a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetén a keretmegállapodásos eljárást? Meghatározza-e a Kbt. az ajánlattevők minimális létszámát ezekben az eljárásokban? Mit tartalmaz a hirdetmény az ilyen típusú eljárásokban?