Igazolási mód értelmezése

Kérdés: Hogyan értelmezendő a "közjegyző által hitelesített" nyilatkozatigazolási mód a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglalt kizáró okok vonatkozásában? A közjegyző aláírási címpéldányt hitelesít, vagy egy bemutatott cégvezetői nyilatkozatot? Erre a célra külön aláírási címpéldányt, illetve aláírást kell készíteni, vagy lehetséges az általános aláírási címpéldány felhasználása is?
Részlet a válaszából: […] ...elkövetésének hiánya tekintetében. A módosítást megelőzően aKbt., valamint a közbeszerzések tanácsának korábbi, módosított tájékoztatójaalapján közjegyző előtt tett nyilatkozattal kellett igazolni a kizáró okokhiányát a Kbt. 60. § (1) bekezdésének c),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Előzetes összesített tájékoztató határidőn túli megjelentetése

Kérdés: Ha nem jelent meg előzetes összesített tájékoztató, és nem állnak fenn a rendkívüli sürgősség indokai, mi a teendő? Megjelentet-e előzetes tájékoztatót októberben is az Értesítő?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorlat – a Kbt. vonatkozó előírásával ellentétben – aztmutatja, hogy nincs akadálya az előzetes összesített tájékoztató április 15-étkövető megjelentetésének. A Kbt. 42. §-ának (1) bekezdése értelmében a költségvetésiév kezdetét követően haladéktalanul...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Eljárás kizárólag értékhatáron kívül eső ajánlatok beérkezése esetén

Kérdés: Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? Például nemzeti rezsimben, nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek. A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? A fentiek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...írásbeliösszegezésben – Kbt. 93. §-ának (2) bekezdése –, valamint az eljáráseredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazóhirdetményben az ajánlatkérőnek a tárgyalás kezdeményezéséről és annakeredményéről is tájékoztatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Teljesítés, írásbeli összegzés közzététele egyszerű eljárásban

Kérdés: A Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja előírásai alapján lefolytatott egyszerű eljárás esetén is kötelező-e a szerződés teljesítéséről tájékoztatót készíteni és hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni? A Közbeszerzési Levelek 17. számában 399. szám alatt megjelent válasz szerint igen. A válasz ellentétes a 16. számban 369. szám alatt közzétett válasszal, amely szerint nem kell a teljesítésről szóló tájékoztatót közzé tenni. Kérdésem, hogy közzé kell-e tenni a Közbeszerzési Értesítőben az egyszerűsített eljárás alapján kötött, és a nemzeti értékhatár felét el nem érő, Közbeszerzési Értesítőben megjelenésre nem köteles szerződések teljesítéséről szóló tájékoztatót? Az írásbeli összegzést is közzé kell tenni?
Részlet a válaszából: […] ...az is következhetne, hogy az egyszerű eljárás is közbeszerzésieljárásnak tekinthető, ugyanakkor az eljárás eredményéről szóló tájékoztatóban(HR. 20. számú melléklete) nem találunk utalást a IV. rész egyszerű eljárására.Ha az eredményről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.
1
2
3