Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés teljesítésére nem lenne képes, vagy emiatt elállásnak, felmondásnak lenne helye.Az egyéb eseteket, mint például az előzetes tájékoztató közzétételét, mely nem jelent kötelezettséget az eljárás lefolytatására, vagy a feltételes eljárás esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...§ (2) bekezdés, 214. § (2)bekezdés, 249. § (1) bekezdés];– az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szólótájékoztatót tartalmazó hirdetményt [98. § (1) és (3) bekezdés, 136/C. §(6) bekezdés, 138. § (3) bekezdés, 144....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Szerződés meghosszabbításának jogszerűsége

Kérdés: A felek közbeszerzési eljárás eredményeként szerződést kötöttek, amelyet egy alkalommal, közös megegyezéssel meghosszabbítottak – közbeszerzési eljárás kiírása nélkül. E meghosszabbítás szerinti időtartam is lejárt. Meghosszabbítható-e a megállapodás közbeszerzési pályázat kiírása nélkül, és ha igen, milyen indokkal? (Az ajánlatkérő minisztériumi irányítás alatt álló gazdasági társaság.)
Részlet a válaszából: […] ...jogosérdekét sértette. Ennek jogszerűsége minden egyes esetben elbírálás tárgyátképezi, tekintettel arra, hogy a módosításról szóló tájékoztató megküldésekötelező a Kbt. 307. §-a alapján. A Kbt. 307. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.

Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozott elnöki tájékoztató így szól:A Kbt. 303. §-a alapján a felek csak akkor módosíthatják aszerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlattartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Szerződésekkel kapcsolatos "jelentési" kötelezettség

Kérdés: Változik-e végre valami a szerződésekkel kapcsolatban a közbeszerzési törvényben, vagy továbbra is le kell jelenteni mindent?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződésmódosításáról, valamint a szerződés teljesítéséről külön jogszabályban (2/2006.IM rendelet) meghatározott minta szerint tájékoztatót készíteni, és hirdetményútján a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni azt. A hirdetményt legkésőbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.