"Támogatásmentes" önkormányzati tulajdonú cég közbeszerzés- kötelezettsége

Kérdés: Egy adott cég 100 százalékban önkormányzati tulajdonú, és természetesen közbeszerzésre kötelezett. A cég tevékenysége során nem vesz igénybe és nem is kap sem állami, sem önkormányzati támogatást, az eredményeit a saját gazdálkodásából hozza létre már évek óta. Mivel semmilyen támogatásban nem részesül – mint már említettem, sem állami, sem önkormányzati támogatásban –, a cég a különböző beszerzéseknél – árubeszerzés, szolgáltatás –, ha elérik vagy meghaladják a közbeszerzési értékhatárt, köteles-e közbeszerzési eljárást lefolytatni minden esetben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. hatálya alá tartozást vegyesen határozza meg aközbeszerzési törvény. A 22. § (1) bekezdés vegyesen érint meg tulajdoni éstevékenységi alapon alanyi hatálya alá tartozó szervezeteket, így a rendelkezésértelmében ajánlatkérők – az adott fejezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Kérelem adatok üzleti titokkénti kezelése iránt

Kérdés: Milyen módon kérheti az ajánlattevő, hogy az ajánlatkérő üzleti titokként kezelje egyes adatait?
Részlet a válaszából: […] ...nem minősül ugyanakkor üzleti titoknak az állami és ahelyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával,költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzativagyon kezelésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Ellenőrzés során feltárt jogsértés orvoslása

Kérdés: A Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha nekem egy ellenőrzés folyamán jut a tudomásomra, hogy egy eljárás során megsértették a Kbt. előírásait, akkor már lekéstem a jogorvoslat lehetőségéről? Csak a Döntőbizottság mondhatja ki, hogy szabálytalan volt egy eljárás? Vagy mint ellenőrző szerv, én is megállapíthatom a szabálytalanságot?
Részlet a válaszából: […] ...által kijelölt belső ellenőrzési szerv;– a közigazgatási hivatal;– a kincstár;– az országgyűlési biztos;– a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatásfelhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet;– a központosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.

Közbeszerzés elmulasztásának szankciója

Kérdés: Egy klasszikus ajánlatkérőnél (központi költségvetési szerv) létszámleépítés volt, ami az adatelemzőket, kutatókat is érintette. A sürgető határidős feladatok miatt várni nem lehetett, ezért szerződés alapján egy külső céget is bevontak a feladatok megoldásába. A feltételek kb. az alábbiak voltak: megbízás minden negyedévben 4 millió forintig, de mindig a konkrét munkához igazodóan, konkrétan számla alapján. Az intézmény vezetőjét felmentették, s az egyik fő indok az volt, hogy pályáztatás nélkül kötött szerződést. Ha a havi szerződéses keretösszeget a szerződés végéig, azaz 2004 decemberéig felszorozzuk, akkor ez csekély mértékben túllépte az értékhatárt, de a várható feladatátcsoportosítás és a konkrét számlás elszámolás miatt valószínűsíthető volt, hogy a tényleges kifizetések a közbeszerzési értékhatár alatt maradnak, továbbá a nagyon közeli jelentéstételi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok miatt még az egyszerű eljárás sem fért volna bele a rendelkezésre álló időbe. Tényleges túllépésre nem került sor, mert négy hónappal a megállapodás megkötése után, közös megegyezéssel felbontották a szerződést, de ezt már nem a felmentett vezető eszközölte. A közbeszerzés elmulasztását hasonló körülmények között (leépítések, átszervezések, teljesítési kényszer, bizonytalanságok, az értékhatár csekély túllépése) hogyan szokták szankcionálni? Van-e esetleg erre precedens? Tudnak-e esetleg olyanról, hogy ilyesmi felmentési indokként szerepelt, vagy felmentéshez vezetett?
Részlet a válaszából: […] ...országgyűlési biztosa, a nemzeti ésetnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, valamint az adatvédelmi biztos;– a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatásfelhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet; valamint– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Közbeszerzések ellenőrzésének gyakorlati problémái

Kérdés: Az ellenérték kifizetésénél alapvető problémát jelent, főleg az uniós költségből történő megvalósítások esetén, hogy az ellenőrzések nagyon elhúzódnak, emiatt a beruházást kezdeményező intézmény, önkormányzat stb. a felvett hitelek miatt olyan lehetetlen helyzetbe, adósságba kerülhet, ami számára nagy teher. Előfordul olyan beszerzés, ahol a megvalósítást követően eltelt egy év múlva kerül csak sor az uniós ellenőrzésekre, és az eljárás lezárása után kapják meg az önkormányzatok a pénzt. Ez nem a közbeszerzési tárgykörbe tartozik, de valamilyen rendezés e téren is szükséges lenne, mert összefüggésben van a kifizetések elhúzódásával. Tudnak-e ebben a körben érdemi változásról?
Részlet a válaszából: […] ...támogatások késői utalása szorosan érinti a közbeszerzést,hiszen hiába bonyolítja le az ajánlatkérő idejében közbeszerzési eljárását, skezdi meg jogszerűen a terveinek végrehajtását, a támogatás elmaradása okán azajánlattevőknek nem képes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Koncesszió és közbeszerzés

Kérdés: A koncessziós törvény és a közbeszerzési törvény viszonyával kapcsolatos a kérdésünk, például ivóvíz-szolgáltatás vonatkozásában. Néhány önkormányzat saját tulajdonában lévő víziközmű kft.-t működtet. További önkormányzatokkal társul, és egyrészt fejlesztést, másrészt bővítést valósít meg a hálózatra uniós támogatásból. A fejlesztést, bővítést követően a társulás továbbra is közvetlenül a kft.-t kívánja megbízni az ivóvíz-szolgáltatással. Szükséges-e ebben az esetben közbeszerzési eljárás lefolytatása?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre nem áll módunkban egyértelmű választ adni. Ahhozugyanis, hogy el lehessen dönteni, kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni atárgyban, pontosabban meg kell határozni, ki az ajánlatkérő, mire, azaz milyenszolgáltatásra kíván szerződést kötni, továbbá szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.