Fizetési határidő meghatározása értékelési szempontként

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha 50%-ban saját forrásból, 50%-ban uniós támogatásból megvalósuló árubeszerzés esetén értékelési szempontként határozza meg a fizetési határidőt, vagyis az ajánlatokat aszerint pontozza, hogy melyik ajánlattevő biztosítja a leghosszabb fizetési határidőt a 30-tól 60 napig terjedő időintervallumon belül?
Részlet a válaszából: […] ...alapuló igényeket nem számítva – befejezetté.A kérdés szerinti esetben az ajánlatkérő az ellenérték jelentős részét uniós támogatásból, utófinanszírozással bocsátja rendelkezésre, vagyis az ellenérték megfizetésének módja és időpontja – az eset...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

"Elmaradt tételek" kezelése

Kérdés: Van-e különbség a megkezdett, de be nem fejezett "elmaradt tételek" elismerhetősége és a teljesen elmaradt tételek között? A megkezdett, de be nem fejezett tételeket, ha nem módosítjuk a műszaki változás miatt a szerződésünket, a pályázat ellenőrzése során a pályázati ellenőrző szerv keresni és követelni fogja rajtunk, a be nem építésük esetén pályázati pénzt fog velünk visszafizettetni. A vállalkozó azt mondja, hogy átalánydíjas szerződés esetében az elmaradt tételekkel sem szabad foglalkoznunk, és ezt nem vonhatjuk le tőle a vállalkozói díjból. Jól gondoljuk-e, hogy az elmaradt tételeket le kell vonni az átalánydíjas szerződés vállalkozói díjából, akár teljesen elmaradt tételről vagy akár megkezdett, de be nem fejezett tételről van szó? Szerződésmódosítást kívánunk kezdeményezni a műszaki változások miatt, a költségvetés megvalósíthatósága érdekében. Véleményünk szerint az elmaradt tételekkel szemben a pótmunka állítható szembe. A vállalkozó viszont az elmaradt tételekkel szemben a többletmunka tételeit szeretné kompenzálni. A felek a többletmunkát eleve kizárták a szerződésben. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...esetben), úgy a valós teljesítés lekövetése a szerződésben szerződésmódosítás keretében nem lehet kérdés. Különösen a későbbi támogatási szerződéssel kapcsolatos elszámolási problémák világítanak rá arra, hogy milyen komolyan kell mindezt venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Bírálat mellőzhetősége közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében van-e lehetőség arra, hogy a bírálatot ne kelljen elvégeznem?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás tisztaságát sértő cselekményére, a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére, legalább két ajánlat hiányára, a támogatást nyújtó vagy ellenőrző szerv súlyos jogsértésről szóló megállapítása esetére, továbbá az EKR orvosolhatatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Közbeszerzés megkerülése

Kérdés: Mi a szankciója annak, ha a törvény téves értelmezése miatt nem írunk ki közbeszerzési eljárást, hanem annak mellőzésével szerezzük be az árut? Ilyenkor hivatalból is indulhat eljárás? Milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...a (3)-(7) bekezdés szerinti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.Hivatalból indított eljárás esetében a határidő öt évre bővül támogatásból megvalósuló szerződés esetében, az alábbi szabályozás értelmében.A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Új szabályok a közbeszerzési szerződésekre

Kérdés: Az új törvény tartalmaz majd új szabályokat a szerződés megkötése és teljesítése vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...történik, a felek 25 napnál hosszabb átadás-átvételi időtartambanis megállapodhatnak;– az ajánlatkérőként szerződő fél, vagy – támogatásból megvalósulóközbeszerzés esetén szállítói kifizetés során – a kifizetésre köteles szervezeta jelenleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...azt korábban említettük- továbbra is hatályban van, és általánosan szabályozza a közbeszerzésieljárásokban alkalmazható elektronikus támogatást, függetlenül a kötelezéshatályon kívül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Dokumentációban szereplő szerződésnek meg nem felelés

Kérdés: A beszerzés tárgya építési beruházás. Általános egyszerű eljárás, tárgyalás nélküli. A műszaki tartalom nagyon pongyolán van meghatározva, bejárás nincs. A csatolt vállalkozási szerződést, ha aláírjuk, akkor elismerjük, hogy van megfelelő besorolású vezetőnk, továbbá rendelkezünk meghatározott jogosítványokkal, bizonyítványokkal. A szerződéstervezet szerinti jogosítványaink nincsenek, a biztosításunk is csak sima építési biztosítás. Nem kell sehol nyilatkozni, hogy elfogadjuk a tervezetet, vagy mit akarunk módosítani, és nem kérik, hogy aláírva csatoljuk a pályázati anyagba. Mi van akkor a szerződéssel, ha megnyerjük a munkát? Az értesítőben megjelenő feltételeknek megfelelünk. A szerződésben meghatározottaknak nem, de azokat nem is kérik.
Részlet a válaszából: […] ...érvényesítését. Az ajánlatban az ajánlattevőnek nyilatkoznia kellarról is, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szólótörvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e.Ha azonban nem nyújtják be és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Ellenőrzés során feltárt jogsértés orvoslása

Kérdés: A Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha nekem egy ellenőrzés folyamán jut a tudomásomra, hogy egy eljárás során megsértették a Kbt. előírásait, akkor már lekéstem a jogorvoslat lehetőségéről? Csak a Döntőbizottság mondhatja ki, hogy szabálytalan volt egy eljárás? Vagy mint ellenőrző szerv, én is megállapíthatom a szabálytalanságot?
Részlet a válaszából: […] ...által kijelölt belső ellenőrzési szerv;– a közigazgatási hivatal;– a kincstár;– az országgyűlési biztos;– a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatásfelhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet;– a központosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.

Eljárás téves eredményhirdetés esetén

Kérdés: Mi a Szerkesztőség álláspontja azzal a helyzettel kapcsolatban, amikor az ajánlatkérő "tévesen" hirdeti ki az eljárás nyertesének az egyik ajánlattevőt? Az eredményhirdetést követően, a Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése szerinti 8 napos határidőn belül egy másik ajánlattevő jogorvoslati eljárást kezdeményez. A DB a Kbt. 325. §-ának (1) bekezdése szerinti határidőn belül (1 munkanap) megindítja az eljárást. Jogkövetkezmények nélkül, jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a megindított jogorvoslati eljárást követően a Kbt. 96. §-ának (5) bekezdése alapján az eredményhirdetést követő 15 napon belül kijavítja az összegzést, és mást hirdet ki nyertesnek?
Részlet a válaszából: […] ...megküldeni.A 95. § akként rendelkezik, hogy az eredményhirdetésre megkell hívni az ajánlattevőket, továbbá – a közbeszerzéshez támogatásbanrészesülő ajánlatkérő esetében – a külön jogszabályban meghatározott szervekképviselőit, illetőleg személyeket.A 96...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.