20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 DBR működése
Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
2. cikk / 20 ESPD alkalmazása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Kötelező-e az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása sürgősség esetében, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során?
3. cikk / 20 Eljárást megindító felhívással érintett ajánlattevők száma a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban
Kérdés: Kérem, értelmezzék a Kbt. 113. §-a szerinti nemzeti eljárási szabályokat! Ellentétes értelmezés alakult ki ugyanis a tanácsadónk és a jogászunk között a tekintetben, hogy hány gazdasági szereplőnek kell az eljárást megindító felhívást megküldeni. Van egy olyan beszerzésünk, ahol 16-an jelezték előzetesen az érdeklődésüket, természetesen őket kértük fel ajánlattételre. Helyesen jártunk el?
4. cikk / 20 Nyilatkozat összeférhetetlenségről
Kérdés: Véleményük szerint kérhető-e új Kbt. szerinti közbeszerzési eljárásban az ajánlattevőtől/alvállalkozótól/kapacitást nyújtó szervezettől olyan tartalmú nyilatkozat, hogy ajánlattevő/alvállalkozó/kapacitást nyújtó szervezet nem minősül összeférhetetlennek a Kbt. 25. § (3)-(4) bekezdésében meghatározottak szerint? Másként, el tudja-e dönteni az ajánlattevő/részvételre jelentkező az ajánlat benyújtásakor, hogy vele szemben fennáll-e az összeférhetetlenség, vagy azt az eljárás során az ajánlatkérőnek kell megállapítania, a rendelkezésére álló információk, az eljárás előkészítésébe bevont személyek ismerete, az eljárás során megtett intézkedései és az esetlegesen a felvilágosítás nyújtása során kapott információk alapján?
5. cikk / 20 Eljárásfajták mikro- és kisvállalkozásoknak
Kérdés: Az új Kbt.-ben van-e olyan eljárásfajta, amely a mikro- és kisvállalkozások számára kedvezőbb, mint a korábbi jogszabály szerinti eljárások?
6. cikk / 20 Önkormányzati tulajdonban álló cég mint ajánlattevő
Kérdés: 100 százalékban helyi önkormányzat tulajdonában álló cég indulhat-e közbeszerzési eljárásban?
7. cikk / 20 Kkv-k részére kiírt pályázatban részt vevők köre
Kérdés: Kkv-k részére írtak ki pályázatot. Alvállalkozóként vagy erőforrásként bevonható vagyok-e a kkv ajánlattevő oldalán mint nem kkv, hanem a vonatkozó törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági társaság-nagyvállalat?
8. cikk / 20 Közös ajánlattétel a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban
Kérdés: A 3052-es számú kérdésre adott válaszukban a közös ajánlattevő bevonásának lehetőségével foglalkoznak a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban. Nem kkv gazdasági szereplő közös ajánlattevőként történő bevonása nyilván a törvény szándékának kijátszása lenne, ezért ennek kizárása valóban egyértelműnek tűnik. Az azonban meglepő számunkra, hogy véleményük szerint még kkv közös ajánlattevő bevonására sincs lehetőség. Az ezzel kapcsolatos indoklás ugyan érthető, de nincs ellentmondásban a Kbt. 95. §-ának (2) bekezdésével? Az idézett jogszabályhely kifejezetten megengedi a hirdetmény nélküli tárgyalásban az ajánlattevőknek közös ajánlattevő bevonását, és véleményünk szerint egy kkv gazdasági szereplő bevonásával a jogalkotó szándéka sem sérül. Jól látjuk?
9. cikk / 20 Beszerzés tárgyához kapcsolódó tevékenységi körrel nem rendelkező pályázó nyertessége
Kérdés: Az ajánlattevő olyan jelentkező pályázatát hirdette ki nyertesnek, amelynek tevékenységi körében nem szerepel olyan tevékenység, ami kapcsolódott volna a beszerzés tárgyához. Jogszerű ez?
10. cikk / 20 Értesítési kötelezettség nemzeti rezsimben lefolytatott hirdetmény nélküli eljárás esetén
Kérdés: A nemzeti rezsimben lefolytatott hirdetmény nélküli eljárásnál kell-e értesíteni a Közbeszerzési Döntőbizottságot? Jól értelmezzük, hogy az új törvény szerint nem kell, csak a közösségi rezsimben?
