Szerződéskötés halasztása, szerződéskötés megtagadása

Kérdés: Mi az a határidő, melyet követően megköthető a szerződés? Mi a teendő, ha az ajánlatkérő folyamatosan halasztja a szerződés megkötését? És mit tehetünk, ha indok nélkül közli, hogy nem kívánja megkötni velünk – mint nyertes ajánlattevővel – a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...nem képes a közbeszerzési szerződés megkötésére vagy teljesítésére. Amennyiben feltételesen indította eljárását, azaz megfelelő támogatás elnyerése volt eleve a szerződés megkötésének feltétele, a mentesülése automatikus, ha a támogatást nem nyerte el, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások

Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...törvényességi felügyeletéért felelős szerv;– a Magyar Államkincstár;– az alapvető jogok biztosa;– a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet;– a központosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjának vizsgálata

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazva megköthető-e a szerződés a nyertes ajánlattevővel, ha a nyertes ár 150 M Ft felett van?
Részlet a válaszából: […] ...a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (4) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezés ennek megítélésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Közös ajánlattétel a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban

Kérdés: A 3052-es számú kérdésre adott válaszukban a közös ajánlattevő bevonásának lehetőségével foglalkoznak a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban. Nem kkv gazdasági szereplő közös ajánlattevőként történő bevonása nyilván a törvény szándékának kijátszása lenne, ezért ennek kizárása valóban egyértelműnek tűnik. Az azonban meglepő számunkra, hogy véleményük szerint még kkv közös ajánlattevő bevonására sincs lehetőség. Az ezzel kapcsolatos indoklás ugyan érthető, de nincs ellentmondásban a Kbt. 95. §-ának (2) bekezdésével? Az idézett jogszabályhely kifejezetten megengedi a hirdetmény nélküli tárgyalásban az ajánlattevőknek közös ajánlattevő bevonását, és véleményünk szerint egy kkv gazdasági szereplő bevonásával a jogalkotó szándéka sem sérül. Jól látjuk?
Részlet a válaszából: […] ...feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint feltehetőleg teljesíteni tudják. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. §-ának (4) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezés az ilyen eljárásokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Beszerzési tárgyak "in house" szerződéseknél

Kérdés: "In house" szerződésekkel kapcsolatos a kérdésem. Ha van olyan önkormányzati cég, amelynek a bevétele legalább 80 százalékban az önkormányzat(ok)tól származik – figyelemmel a Kbt. 9. §-ának (3) bekezdésére (az ellenértéket a közszolgáltatást igénybe vevők fizetik meg) –, valamennyi közbeszerzési tárgyra (építés, szolgáltatás) lehet vele ötéves szerződést kötni, vagy csak a szolgáltatásnál van kivétel [vö. 9. § (1) bekezdés ka) pont, illetve (5) bekezdés g) pont]?
Részlet a válaszából: […] ...érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott vállalkozások részére közszolgáltatásért járó ellentételezéssel nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásról szóló 2005/842/EK Európai Bizottsági Határozat, valamint a közszolgáltatásért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Jogszabálysértés tényének megállapítása támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén

Kérdés: A támogatásból megvalósuló közbeszerzések vonatkozásában a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet – ha a feladatkörük ellátása során (utóellenőrzés) a törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra – szabálytalansági eljárás keretében saját hatáskörében megállapíthatja-e a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértésének tényét?
Részlet a válaszából: […] ...törvényességi ellenőrzéséértfelelős szerve;– a Magyar Államkincstár;– az alapvető jogok biztosa;– a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatásfelhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet;– a központosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...törvényességi ellenőrzéséértfelelős szerv;– a Magyar Államkincstár;– az országgyűlési biztos;– a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatásfelhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet;– a központosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Valorizáció lehetősége szerződéses kikötés hiányában

Kérdés: A szerződésben nem szerepel, hogy az abban meghatározott ellenszolgáltatás értéke az inflációval növelhető (a szerződés 3 éves időtartamra szól). Van-e lehetőség a szerződéses érték növelésére évente, az inflációval azonos mértékben? (A szerződésből két év eltelt, és az ajánlattevőnek a teljesítés már veszteségeket okoz.)
Részlet a válaszából: […] ...által kijelölt belső ellenőrzési szerv; – a közigazgatási hivatal; – a kincstár; – az országgyűlési biztos; – a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatásfelhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet; – a központosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.