Összeférhetetlenség értelmezése

Kérdés: Bizonytalan vagyok abban, hogy pontosan mit is jelent az összeférhetetlenség szabálya. Arra szeretnék választ kapni, hogy pontosan kik azok, akik az összeférhetetlenség miatt ki vannak zárva az ajánlatadás lehetőségéből? Szeretnék erről egy kis magyarázatot, hogyan kell ezt értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérésérdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, vagy= b) a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásáhozszükséges árajánlatot kapott, feltéve hogy az a) vagy a b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Zártan kezelendő iratok

Kérdés: Ha a szakemberek vonatkozásában például diplomát kell csatolni, kérhető-e annak zártan kezelése?
Részlet a válaszából: […] ...megtette.Nem minősül azonban üzleti titoknak az állami és a helyiönkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatásfelhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami ésönkormányzati vagyon kezelésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Üzleti titok referenciaigazolásban

Kérdés: A műszaki alkalmasság vonatkozásában az ajánlatkérők gyakran kérnek referenciaigazolást, meghatározott adattartalommal. Vannak olyan esetek, amikor olyan adatokat is kérnek a referenciaigazolás részeként, amelyek üzleti titkot, esetleg nem publikus gyártásitechnológia-leírást tartalmaznak. Milyen lehetőség van arra, hogy ezek az adatok ne kerülhessenek a szintén ajánlatot tevő versenytársak birtokába?
Részlet a válaszából: […] ...intézkedéseketmegtette;– nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyiönkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatásfelhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami ésönkormányzati vagyon kezelésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...intézkedéseket megtette. Nem minősül üzleti titoknak az állami és ahelyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatásfelhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami ésönkormányzati vagyon kezelésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérésérdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, vagy– a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásáhozszükséges árajánlatot kapott,feltéve, hogy a fenti két bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.