18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 A FAKSZ tevékenységi köre
Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?
2. cikk / 18 Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása tárgyalásos eljárásban műszaki tartalomnak nem megfelelés esetén
Kérdés: Van-e lehetőségem a tárgyalás során kizárni azt a partnert, aki már az első körben teljesen másként értelmezi az eljárási dokumentumokat, és gyakorlatilag a műszaki tartalmat úgy kifacsarja, hogy semmilyen módon nem fogom tudni használni a termékét?
3. cikk / 18 Eltérés a nemzeti rezsim szabályaitól saját eljárásrendben
Kérdés: Saját eljárásrendben milyen módon lehet eltérni a nemzeti rezsim szabályaitól?
4. cikk / 18 Hiánypótlási szabályok értelmezése
Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
5. cikk / 18 Kbt. 111. § x) pontjában szereplő kivételi szabály értelmezése
Kérdés: Állásfoglalásukat kérem a Kbt. 111. § x) pontjának értelmezésére vonatkozóan: "E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő olyan beszerzés esetén, ahol a szerződésben foglalt feladatot az 5. § (1) bekezdése vagy a 7. § (2) bekezdése szerinti ajánlatkérő vagy az említett ajánlatkérők társulása jogszabályban vagy hatósági határozatban – az EUMSZ-szel összhangban – meghatározott kizárólagos jog alapján teljesíti." Melyek azok a körülmények, amelyek esetén a hivatkozott rendelkezés alkalmazható? Mi az alkalmazhatóság tartalma, korlátja?
6. cikk / 18 Beszerzés tárgyának szűkítése szerződésmódosítással
Kérdés: A Hatóság honlapján olvastam egy jogesetet, amiben az ajánlatkérő szerződésmódosítás keretében szűkítette a beszerzés tárgyát. Miért ne lehetne ezt megtenni? Hiszen ez nem sérti az esélyegyenlőséget, viszont teljesíthetővé teszi a szerződést.
7. cikk / 18 ESPD alkalmazása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Kötelező-e az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása sürgősség esetében, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során?
8. cikk / 18 Jogorvoslat szabályozása nemzetbiztonsági tárgyú beszerzésnél
Kérdés: Nemzetbiztonsági eljárás esetében milyen jogorvoslati szabály érvényesül? (Kérdésünk indoka, hogy jelenleg a törvény nem szabályozza ezt a kört.)
9. cikk / 18 Ajánlattételi határidő a Kbt. 115. §-a szerinti beszerzéseknél
Kérdés: A Kbt. 115. §-a szabályozza az árubeszerzésnél és szolgáltatásmegrendelésnél a 18 millió forint alatti, építési beruházásnál a 100 millió forint alatti közbeszerzések rendjét. A törvény 115. §-ának (3) bekezdése szerint az ajánlattételi határidő nyílt eljárásban irányadó minimális időtartamára vonatkozó előírás nem alkalmazandó. Ebben az esetben az ajánlatkérő szabadon határozza meg az ajánlattételi határidőt? Vagy a nemzeti eljárásrend szerinti összefoglaló tájékoztatóval induló közbeszerzésekre vonatkozó árubeszerzésnél és szolgáltatásmegrendelésnél 10 napos, építési beruházásnál 15 napos ajánlattételi határidőt kell/ajánlott alkalmazni?
10. cikk / 18 Kötelező szerződéses tartalom előírása közös ajánlattevőknek
Kérdés: Az ajánlatkérő előírhatja-e kötelező tartalmi elemként, hogy a konzorciumi szerződésbe foglalják bele a közös ajánlatevők, hogy tevékenységi arányuknak megfelelően külön-külön állítanak ki számlát az ajánlatkérő számára?