Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 35. § (7) szerint: "A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők közül az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő kiválása esetén a fennmaradó gazdasági szereplők akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha továbbra is megfelelnek az eljárásban előírt valamennyi alkalmassági feltételnek és a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével." Mi a gyakorlati elvárás, illetve mi a módja annak, hogy az ajánlatkérő felé jelezzük valamely konzorciumi tag kiválását? Mikor vagy milyen eljárási cselekmény indításával lehet ezt megtenni? A kiválás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével, valamint egy új – a fennmaradó tagok közti – konzorciumi megállapodás benyújtása szükséges? Vagy egyéb kommunikációval is lehet az ajánlatkérő felé jelezni a kiválást?
Részlet a válaszából: […] ...benyújtó gazdasági szereplők jogi és érdemi szempontból azonosak. A jogi és érdemi azonosságnak a követelménye azonban mérsékelhető a tárgyalásos eljárásokban a megfelelő verseny biztosítása céljából, a 2004/17/EK Irányelv 54. cikkének (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása II.

Kérdés: Kifogásolhatom-e, hogy hirdetmény nélküli eljárást folytatott le az ajánlatkérő egy sikertelen nyílt eljárást követően? (Álláspontunk szerint, a piaci versenyre tekintettel nem lett volna szükség arra, hogy az egy darab ajánlattevőt meghívja, mi például szívesen indultunk volna a második eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] ...történt az eljárásban. Erre utal a Kbt. 98. § (2) bekezdés a) pontja, mely rendelkezés szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat kivételes esetben, ha– a 85. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt előfeltételek fennállnak, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban

Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] ...benyújtott igazolás vagy nyilatkozat már nem alkalmas az előírtak bizonyítására [Kbt. 84. § (3) bekezdés]. Előbbi rendelkezések a tárgyalásos eljárás ajánlattételi szakaszára is iránya­dók a Kbt. 87. §-ának (2) és (5) bekezdése alapján, azonban a Kbt. 84...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Hiánypótlási szabályok értelmezése

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet a válaszából: […] ...ellentétes valamely közbeszerzési szerződés odaítélési eljárásában az ajánlatkérő és az ajánlattevő között minden tárgyalás, ami azt jelenti, hogy az ajánlat főszabály szerint nem módosítható, kezdeményezze azt akár az ajánlatkérő, akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...szakaszból eljárások ajánlattételi szakaszában történő módosítására, mely fontos nóvum, hiszen életszerűbbé teszi különösen a tárgyalásos eljárás esetében ez idáig nem változtatható státusokat. A módosításnak azonban logikus korlátja, hogy az nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Hiánypótlás kizárásának jog- és ésszerűsége

Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként veszünk részt. Többször tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérők nem adnak lehetőséget hiánypótlásra. Bár erre a Kbt. lehetőséget ad, mivel indokolható a gyakorlatban az, hogy a hiánypótlási lehetőség kizárása miatt az ajánlatkérő elessen egy jó és számára gazdaságilag is megfelelő ajánlattól, amelyet kizárólag olyan formai ok(ok) miatt kell elutasítani, amely(ek) hiánypótlási eljárás engedése esetén pótolhatóak lettek volna?
Részlet a válaszából: […] ...A közbeszerzési eljárásokra vonatkozó hiánypótlásigyakorlattal kapcsolatos feltevések közül beigazolódott, hogy a tárgyalásoseljárásoknál nagyobb arányban engedélyezik a hiánypótlást, mint a hasonlóankétszakaszos meghívásos eljárásoknál....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.