Eredménytelen eljárást követő más eljárásfajta alkalmazása

Kérdés: Eredménytelen eljárás esetén mikor/hogyan lehet meghívásos, tárgyalásos eljárásba fordulni, illetve ha erre nincs lehetőség, hogyan írhatok ki úgy pályázatot, hogy részvételi szakasszal előminősítsem a jelentkezőket?
Részlet a válaszából: […] ...hogy klasszikus ajánlatkérők esetében szabadon csak nyílt vagy meghívásos eljárás választható, míg közszolgáltatók esetében a tárgyalásos eljárás is feltétel nélkül alkalmazható. Klasszikus ajánlatkérőként tehát függetlenül attól, hogy eredménytelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Hiánypótlás kizárásának jog- és ésszerűsége

Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként veszünk részt. Többször tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérők nem adnak lehetőséget hiánypótlásra. Bár erre a Kbt. lehetőséget ad, mivel indokolható a gyakorlatban az, hogy a hiánypótlási lehetőség kizárása miatt az ajánlatkérő elessen egy jó és számára gazdaságilag is megfelelő ajánlattól, amelyet kizárólag olyan formai ok(ok) miatt kell elutasítani, amely(ek) hiánypótlási eljárás engedése esetén pótolhatóak lettek volna?
Részlet a válaszából: […] ...A közbeszerzési eljárásokra vonatkozó hiánypótlásigyakorlattal kapcsolatos feltevések közül beigazolódott, hogy a tárgyalásoseljárásoknál nagyobb arányban engedélyezik a hiánypótlást, mint a hasonlóankétszakaszos meghívásos eljárásoknál....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásoseljárást a keretmegállapodásos eljárást követően többféleképpen szabályozza aKbt. és a központosított közbeszerzésről szóló végrehajtási rendelet, ígyérthető a kérdező bizonytalansága. A hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlat(ok) felbontásának helyét, idejét;– annakmeghatározását, hogy az eljárásban lehet-e tárgyalni, vagy a benyújtottajánlatokat tárgyalás nélkül bírálják el;– ha az eljárástárgyalásos, a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Egyszakaszos eljárás értelmezése

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás egy szakaszból áll. Kérem annak értelmezését, hogy melyik az az egy szakasz!
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattételiszakasz -, az eljárás egyetlen szakaszban bonyolódik, amelynek tartalma azalábbiakban foglalható össze: A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás – főszabály szerint- ajánlattételi felhívás megküldésével kezdődik, és ha több ajánlattevőnyújthat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Közbeszerzési referensi tevékenység szakmai feltételei

Kérdés: Milyen szakmai feltételek megléte mellett lehet valaki közbeszerzési referens? Van-e jelenleg olyan végzettség, amelynek birtokában a fenti tevékenység gyakorolható?
Részlet a válaszából: […] ...lebonyolítására;– a bontási eljárás bonyolítására, valamint a jegyzőkönyvelkészítésére;– amennyiben az eljárás folyamán tárgyalás tartására nyíliklehetőség, azok megfelelő lebonyolítására a közbeszerzési törvény alapelveivelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...napon belül kell benyújtania a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kér-e tárgyalást, avagy sem. Lényeges, hogy a keresetnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, azonban a bíróság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.