Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban

Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] ...benyújtott igazolás vagy nyilatkozat már nem alkalmas az előírtak bizonyítására [Kbt. 84. § (3) bekezdés]. Előbbi rendelkezések a tárgyalásos eljárás ajánlattételi szakaszára is iránya­dók a Kbt. 87. §-ának (2) és (5) bekezdése alapján, azonban a Kbt. 84...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Ajánlat módosítása tárgyalásos eljárás során

Kérdés: Jól tudjuk/értelmezzük, hogy a tárgyalási szakaszban változtathatunk az ajánlati szakaszban megadott pontokon, mint az ár, szállítási határidő, garancia stb., és akár a műszaki megoldáson is? Ha igen, akkor ezt a tárgyalás előtt is megtehetjük, vagy csak a tárgyalás után?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlaton akkor lehet a tárgyalásos eljárás során módosítani, amikor arra az ajánlatkérő lehetőséget biztosít. Mivel új ajánlat megtételére csak az EKR-ben van lehetőség, így a tárgyalást követően nyílik informatikailag is lehetőség új ajánlat megtételére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Ajánlattevők létszámának csökkentése a tárgyalások során az EKR keretein belül

Kérdés: A jelenlegi EKR keretek mellett hogyan oldható meg a Kbt. 88. §-ának (5) bekezdése szerinti lehetőség, az ajánlattevők létszámának csökkentése a tárgyalások során?
Részlet a válaszából: […] ...előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés értelmében az ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy az eljárás ajánlattételi szakaszában a tárgyalásokat több fordulóban bonyolítja le, és a megadott fordulót követően csak azokkal az ajánlattevőkkel folytatja a tárgyalást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Fedezethiány jogkövetkezményei

Kérdés: A Kbt. 75. §-ának (4) bekezdéséből következik-e, hogy fedezethiány miatt csak abban az esetben nyilvánítható eredménytelennek az eljárás, ha a fedezetet az ajánlatkérő az ott meghatározottak szerint ismerteti az ajánlattevőkkel?
Részlet a válaszából: […] ...foglalt határidő leteltét követően az ajánlatkérő nem köteles az ajánlatokat, valamint a részvételi jelentkezéseket elbírálni, a tárgyalást vagy párbeszédet befejezni, a több szakaszból álló eljárásokban az ajánlattételi felhívást az ajánlattételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Hiánypótlás korlátozhatósága

Kérdés: Milyen mértékben korlátozhatom a hiánypótlás lehetőségét?
Részlet a válaszából: […] ...érdekében szükséges, a felvilágosítás kérése nem irányulhat az ajánlattevőkkel vagy részvételre jelentkezőkkel történő tárgyalásra;– a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása nem járhat: a 2. § (1)-(4) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Konzorciumi megállapodás pótlása

Kérdés: Hiánypótlás keretében pótlólag beadhatjuk-e a konzorciumi megállapodást?
Részlet a válaszából: […] ...érdekében szükséges, a felvilágosítás kérése nem irányulhat az ajánlattevőkkel vagy részvételre jelentkezőkkel történő tárgyalásra;– a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása nem járhat: a 2. § (1)-(4) bekezdésében foglalt alapelvek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Hiánypótlás lehetősége egy ajánlati oldal beadásának hiányára

Kérdés: Cégünk építési beruházási tenderen indult. A kiírásban foglaltak szerint az ajánlatkérő által kiadott árazatlan költségvetést beárazva be kell adnunk a szakmai ajánlat részeként, továbbá hogy a költségvetési főösszesítőben kalkulált összesen árat kell ajánlati árként a felolvasólapon megadni. Az ajánlatot beadtuk, felbontották. Majd észleltük, hogy az árazott költségvetés egyik munkafüzetlapját, amely a térfigyelő kamerák szerelésével kapcsolatos költségeket részletezte, nem adtuk be, így azt önkéntes hiánypótlás keretében benyújtottuk. Ez a 200 oldalas költségvetés egy oldala, ami sem az ajánlati árat, sem annak egyetlen árelemét sem változtatta meg, és semmilyen más módosítást sem jelentett a benyújtott ajánlaton, egyszerűen kihagytunk egy oldalt. Az ajánlatkérő érvénytelennek minősítette az ajánlatot a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontjára hivatkozva. Mi ezt vitatjuk, de érdemes-e jogorvoslatot indítanunk?
Részlet a válaszából: […] ...érdekében szükséges, a felvilágosítás kérése nem irányulhat az ajánlattevőkkel vagy részvételre jelentkezőkkel történő tárgyalásra;– a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása nem járhat: a 2. § (1)-(4) bekezdésében foglalt alapelvek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Műszaki leírásnak nem megfelelő ajánlat korrekciója

Kérdés: Az ajánlatkérő úgy rendelkezett, hogy ha az ajánlatunk egy ponton nem felel meg a műszaki leírásnak, nem érvénytelen abban az esetben, ha hiánypótlás keretében korrigálunk. Lehetővé teszi az ilyenfajta eljárást a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...nem tárgyalásos eljárás keretében tette mindezt az ajánlatkérő, mivel tárgyalás esetében az ajánlati kötöttség még nem állt be az ajánlattételt követően, ezért az ajánlat módosításával az ajánlattevő szabadon élhetett volna.Nyílt eljárás során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Felhívás és dokumentáció tartalmának eltérése

Kérdés: Mi a teendő, ha az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció tartalma egymástól eltér? Ez orvosolható, vagy új eljárást kell kiírni?
Részlet a válaszából: […] ...akik a dokumentációt átvették.Ha azonban a kapcsolat az ajánlattevőkkel közvetlen, hiszen hirdetmény közzététele nélküli indult a tárgyalásos eljárás, akkor a határidők kezelése és a tájékoztatás is lényegesen rugalmasabb.Fenti esetre a Kbt. 42. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Árajánlat hiányainak pótlása

Kérdés: Hiánypótoltatható-e a hiányos árajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...érdekében szükséges, a felvilágosítás kérése nem irányulhat az ajánlattevőkkel vagy részvételre jelentkezőkkel történő tárgyalásra.A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása nem járhat:– a 2. § (1)-(4) bekezdésében foglalt alapelvek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.
1
2
3
4