Kérelem megküldése postai úton

Kérdés: Az ajánlatkérő kizárhatja-e azt, hogy a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmemet postán adjam fel?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal, gyorsított eljárás esetén legkésőbb négy nappal, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban legkésőbb három nappal, a közbeszerzési eljárások részvételi szakaszában pedig a részvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Kötbérmérték megtámadása

Kérdés: A szerződéstervezetben az ajánlatkérő irreálisan magas kötbérmértéket határozott meg, és nem vette figyelembe az arra vonatkozó korrekciós kérelmünket. Mit lehet ilyenkor tenni? Induljunk a tenderen, ha nyerünk, kössük meg a szerződést, és utána támadjuk meg a kötbérmértéket a bíróságon? Előzetesen támadhatjuk valahol?
Részlet a válaszából: […] ...részvételi határidő lejárta előtti tizedik napig, gyorsított vagy rendkívüli sürgősségre tekintettel indított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban e határidők lejártáig, ha álláspontja szerint egészében vagy részben jogsértő az ajánlati,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Hirdetményekkel kapcsolatos fizetési kötelezettség az új Kbt. hatálybalépése után

Kérdés: Ha az új közbeszerzési törvény hatályba lép, kell fizetnünk még azokért a teljesítésről szóló hirdetményekért, amelyekért most is fizetünk, vagy már egyáltalán nem kell fizetünk semmilyen hirdetményért csak azért, hogy közzétegye a Közbeszerzések Tanácsa?
Részlet a válaszából: […] ...útján köteles közzétenni:– a nyílt eljárást megindító ajánlati felhívást;– a meghívásos, a hirdetmény közzétételével indulótárgyalásos eljárást és a versenypárbeszédet megindító részvételi felhívást,kivéve a külön jogszabályban foglaltak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...titok kérdéskörét ajogorvoslati eljárásokban is. A 336. § (1) bekezdés értelmében a KözbeszerzésiDöntőbizottság által tartott tárgyaláson az ügyfeleken kívül egyéb érdekeltekis – személyesen vagy képviselőik útján – jelen lehetnek, észrevételt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.