Kizárólagossági nyilatkozat

Kérdés: Kérhet-e egy intézmény kizárólagossági igazolást a szállítótól? Számtalan esetben találkozunk akár az EKR-en belül is olyan hirdetmény közzététele nélküli eljárással, ahol be van csatolva az összes cég kizárólagossági nyilatkozata. Önök szerint ez jogilag mennyire helytálló? Valóban alkalmazhatjuk a kizárólagos forgalmazói nyilatkozatot?
Részlet a válaszából: […] ...gyártótól származó terméket Magyarországon. A kérdés elsősorban akkor vetődhet fel, amikor az ajánlatkérő a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapját kívánja igazolni. Azért vetődhet fel, hogy az alábbi Kbt. 98. § (2) bekezdésben jelölt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Tárgyalásos eljárás szabályai

Kérdés: Tárgyalhat-e az ajánlatkérő azokról a paraméterekről, melyekkel kapcsolatban már az eljárást megindító felhívásban jelezte, hogy nem minősül tárgyalási alapnak? Módosíthatja-e ezt az álláspontját?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyalásra vonatkozó törvényi szabályok értelmében az ajánlatkérőnek kötelezettsége, hogy meghatározza, miről nem fog biztosan tárgyalni. Ennek hiányában minden műszaki és szerződéses feltétel tárgyalási alapot képez. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ezeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Szakember bevonásával kapcsolatos alkalmassági feltétel előírási módjának jogszerűsége

Kérdés: Jogszerű-e az olyan alkalmassági feltétel előírása, amellyel az ajánlatkérő elsődlegesen a névjegyzékbe bejegyzett szakember bevonását követeli meg, emellett azonban lehetőséget teremt a névjegyzéken kívüli, de a névjegyzékbe kerüléshez szükséges végzettséggel és gyakorlati idővel rendelkező szakember elfogadására is?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából ilyen alkalmassági feltétel előírása nem szükséges.Nem szükséges külön indokolás, ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja szerint csak meghatározott gazdasági szereplő hívható fel ajánlattételre. További követelmény, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Biztosítékkal kapcsolatos nyilatkozattételi szabály változása 2021. február 1-jétől

Kérdés: A Kbt. 2021. február 1-jétől hatályos módosítását jól értem-e a 134. § (5) bekezdés vonatkozásában, miszerint egy eljárás esetén sem kérhető február 1-jétől nyilatkozat az ajánlatban, az eljárásban előírt biztosítékok (teljesítési biztosíték, jóteljesítési biztosíték) határidőre történő benyújtásával kapcsolatban az ajánlattevőktől? A nyilatkozatminta az EKR-es nyilatkozatminták között is szerepel a február 1-je utáni eljárás létrehozásánál is. Elég a szerződésben rögzíteni a nyilatkozatot a biztosítékokra vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosíték rendelkezésre bocsátásának valóban nincs. Amennyiben az ajánlatkérő nem kíván erről tárgyalni, úgy azt kizárhatja a tárgyalás témái közül. Elegendő a szerződésben rögzíteni az erre vonatkozó kötelezettséget, illetőleg az eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Szerződéses tárgyalások mellőzése

Kérdés: Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy elzárkózik a szerződéses tárgyalástól, és gyakorlatilag úgy fogadtatja el a szerződés tartalmát, mintha nyílt eljárásról lenne szó?
Részlet a válaszából: […] ...felek kötelezettségei stb.), így valójában a szabály nem akadályozza meg azt, hogy a szerződésről ne tárgyaljon az ajánlatkérő. Tárgyalásos eljárás esetében valóban nagymértékben korlátozhatja az ajánlatkérő a saját mozgásterét ezzel a megoldással,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása tárgyalásos eljárásban műszaki tartalomnak nem megfelelés esetén

Kérdés: Van-e lehetőségem a tárgyalás során kizárni azt a partnert, aki már az első körben teljesen másként értelmezi az eljárási dokumentumokat, és gyakorlatilag a műszaki tartalmat úgy kifacsarja, hogy semmilyen módon nem fogom tudni használni a termékét?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyalásos eljárás szabályai szerint az ajánlati kötöttség a végső ajánlattétel vonatkozásában áll be. Az ajánlattétel során a 87. § szabályai szerint is olyan minimumkövetelményeket határozhat meg az ajánlatkérő, amelyekről a későbbiekben tárgyalni fog....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

IT-eszközök beszerzése DBR-ben

Kérdés: Annak az ajánlatkérőnek, amely nem KEF-köteles, van-e értelme IT-eszközökre kiírnia egy DBR-t?
Részlet a válaszából: […] ...konkrét versenyeztetés a Kbt. 107. §-ának (1) bekezdése alapján a meghívásos eljárás szabályai szerint zajlik, azaz nincs lehetőség tárgyalásra, mely döntő szempont lehet, hiszen a valódi versenyeztetésnél nem konzultálhatnak a felek, mint például a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Hiánypótlási szabályok értelmezése

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet a válaszából: […] ...ellentétes valamely közbeszerzési szerződés odaítélési eljárásában az ajánlatkérő és az ajánlattevő között minden tárgyalás, ami azt jelenti, hogy az ajánlat főszabály szerint nem módosítható, kezdeményezze azt akár az ajánlatkérő, akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Eljárás nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén

Kérdés: Az EKR rendeletben szerepel, hogy ha nem elektronikusan történik az ajánlattétel, a felhívásban nyilatkozni kell a bontásról. Ebben az esetben is fel kell tölteni az anyagokat az EKR-be? Mondjuk, ha például üzemzavar volt, akkor utólag mindent be kell szkennelni és feltölteni az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...napon keresztül fennálló üzemzavara [22. § (2) bekezdés] miatt a Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt nem lenne megvalósítható – a)-f) pontok.Az a)-d) pontok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Nyertes ajánlattevő szerződésmódosítás iránti igénye

Kérdés: Mi a teendő, ha az eredményhirdetésen győztesnek kihirdetett ajánlattevő csak változtatásokkal hajlandó aláírni a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...főszabály, hogy a szerződést azzal a tartalommal kell aláírni, amelyben a felek a tárgyalás során megegyeztek, vagy amennyiben nem volt tárgyalás, úgy az eljárási dokumentumokban meghatározott szerződéstervezet tartalma alapján.Ez utóbbi esetben ugyanis a tartalmat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.
1
2
3