7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Kkv-k részére kiírt pályázatban részt vevők köre
Kérdés: Kkv-k részére írtak ki pályázatot. Alvállalkozóként vagy erőforrásként bevonható vagyok-e a kkv ajánlattevő oldalán mint nem kkv, hanem a vonatkozó törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági társaság-nagyvállalat?
2. cikk / 7 Hirdetményekkel kapcsolatos fizetési kötelezettség az új Kbt. hatálybalépése után
Kérdés: Ha az új közbeszerzési törvény hatályba lép, kell fizetnünk még azokért a teljesítésről szóló hirdetményekért, amelyekért most is fizetünk, vagy már egyáltalán nem kell fizetünk semmilyen hirdetményért csak azért, hogy közzétegye a Közbeszerzések Tanácsa?
3. cikk / 7 Értékesítéssel szembeni építési beruházás közbeszerzés-kötelezettsége
Kérdés: Az önkormányzat értékesíteni kívánja – az előírásoknak megfelelően nyilvános pályázat útján (Áht., egyéb szabályzatok stb.) – az egyik tulajdonában álló ingatlant, akként, hogy vételár helyett egy másik ingatlan tekintetében építési beruházást kellene a potenciális vevőnek teljesítenie. E teljesítést követően az értékesíteni kívánt ingatlan tulajdonjoga átszállna a vevőre. Az értékarányosság követelményére figyelemmel a felek kölcsönösen elszámolnának egymással. Kérdésünk, hogy a fentiek megvalósítása – megtartva a nyilvános pályáztatás jogszabályi követelményeit – a Kbt. megkerülésének minősül-e? Ebben az esetben kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnia az önkormányzatnak az építési beruházás megvalósítása végett? Kérdezzük továbbá, hogy amennyiben a fentiekben írt beszerzés közbeszerzés-köteles, úgy építési koncesszióról van-e szó? A Kbt. 26. §-a szerint ugyanis az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése, vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt. A hivatkozott jogszabályhely alapján van-e lehetőség arra, hogy a beruházással érintett ingatlan helyett egy másik épület tulajdonjogát adja át ellenszolgáltatásként az önkormányzat? Ez egy további kérdést vet fel, miszerint a törvény által hivatkozott hasznosítási jog jelenthet-e tulajdonjog-átengedést?
4. cikk / 7 Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően
Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
5. cikk / 7 Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
6. cikk / 7 Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása
Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
7. cikk / 7 Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben
Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?