EVK kezdeményezésének ideje

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként, uniós értékhatárt meghaladó szerződéses értékkel tervezői szerződés jött létre. A tervezési feladattal összefüggésben a teljesítés során felmerült tervezői művezetésre vonatkozó igény a kivitelezés időszakára. A tervezői művezetés becsült értéke nem éri el az uniós értékhatárt. Kérdésként merült fel, hogy a tervezési művezetést a tervezői szerződés értékével egybe kell-e számítani, továbbá, hogy a tervezői művezetést ellátandó feladatra alkalmazhatóak-e a Kbt. 111. § r) és s) pontjai új szerződéskötés esetén.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 111. §-a a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nem érő becsült értékű közbeszerzések esetében alkalmazható kivételi köröket tartalmazza.A Kbt. 111. §-a alapján nemzeti eljárásrendben kivételi kört jelent:„r) az épített környezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása I.

Kérdés: A nyílt eljárás során építési beruházásra olyan értékű ajánlatok érkeztek, amik messze meghaladták a becsült értéket, így a beszerző érvénytelenné nyilvánította az eljárást. Ezt követően a korábbiakban már volt ilyenre példa, hogy emiatt volt lehetőség közvetlen szerződést kötni ún. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében. A tanácsadó azonban ezt nem indítja el, pedig volt már erre lehetőség eddig. Mi erről a véleményük?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvánítani egy eljárást, amennyiben a beérkezett ajánlatok mindegyike meghaladja a rendelkezésre álló fedezetet. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások közül valóban létezik olyan jogalap, mely lehetővé teszi a korábbi sikertelen nyílt eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása II.

Kérdés: Kifogásolhatom-e, hogy hirdetmény nélküli eljárást folytatott le az ajánlatkérő egy sikertelen nyílt eljárást követően? (Álláspontunk szerint, a piaci versenyre tekintettel nem lett volna szükség arra, hogy az egy darab ajánlattevőt meghívja, mi például szívesen indultunk volna a második eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] ...történt az eljárásban. Erre utal a Kbt. 98. § (2) bekezdés a) pontja, mely rendelkezés szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat kivételes esetben, ha– a 85. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt előfeltételek fennállnak, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Fedezet ismertetése feltételes közbeszerzés esetén

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében kell-e ismertetni a fedezetet?
Részlet a válaszából: […] ...nem végzi el az ajánlatok bírálatát, az eredménytelen eljárásra tekintettel az ajánlatkérő nem élhet a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indításának lehetőségével a 98. § (2) bekezdés a) pontja szerint. Az ajánlatkérő a 69. §-tól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...foglalt határidő leteltét követően az ajánlatkérő nem köteles az ajánlatokat, valamint a részvételi jelentkezéseket elbírálni, a tárgyalást vagy párbeszédet befejezni, a több szakaszból álló eljárásokban az ajánlattételi felhívást az ajánlattételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Fedezetösszeg ismertetésének határideje

Kérdés: Mi az a legkésőbbi időpont, amikor ismertetni kell a rendelkezésre álló fedezet összegét?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőséget kell figyelembe venni. Tárgyalásos vagy versenypárbeszéd-eljárás esetében legkorábban a végső ajánlatok bontását megelőzően, míg a többi esetben az ajánlatok bontását közvetlenül megelőzően. Ez a szabályozás részben kibővül, mely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Pénzügyi fedezet az új törvényben

Kérdés: Az új szabályozás szerint van-e törvényi garancia az adott eljárástípus teljes pénzügyi fedezetének az ajánlatkérő részéről történő folyamatos és ütemszerű biztosítására?
Részlet a válaszából: […] ...köteles felolvasni a rendelkezésére álló fedezet mértékét.A 62. § (4) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlatok– tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok – bontásának megkezdésekor, azajánlatok felbontása előtt közvetlenül ismerteti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Fedezet szabályozása az új Kbt.-ben

Kérdés: Igaz-e, hogy az új törvény szerint az eljárás megindításakor rendelkezésre kell állnia a fedezetnek?
Részlet a válaszából: […] ...fedezetrőlnyilatkoznia kell az ajánlatkérőnek.Az új törvény 62. §-ának (4) bekezdése értelmében azajánlatkérő az ajánlatok – tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok -bontásának megkezdésekor, az ajánlatok felbontása előtt közvetlenül ismerteti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Ajánlatkérő folyamatos késedelmes teljesítése

Kérdés: Egy nagy közbeszerzés nyertesei voltunk, ahol a fizetési határidők a szerződés szerint hosszúak voltak (folyamatos teljesítésről van szó), de az ajánlatkérő még emellett is lassan féléves késésben van az utolsó gyártások ellenértékének kifizetésével, és a részeket is több hónapos késedelemmel fizette folyamatosan. Hogyan lehet úgy kiírni egy tendert, hogy az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére a fedezet? Meddig húzható el a fizetés? (Folyamatos az ígéret a teljesítésre.) Ezt a kérdést nem szigorította a jogszabály-módosítás? Ha az ajánlattevői oldalon szigorúak a közbeszerzési szabályok, itt miért nem? Hová fordulhatunk a helyzet megoldásáért?
Részlet a válaszából: […] ...kíván megállapodni, továbbá korábbi rendelkezés az is, hogy adokumentáció részeként szerződéstervezetet kell készíteni (kivéve a tárgyalásoseljárást és a versenypárbeszédet, ahol elegendő az ismert szerződési feltételekmegadása). Mindezek alapján elmondható,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Nyári Kbt.-változások és hatályuk

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...a jogalkotó.Rendkívül lényeges elem, hogy az általános egyszerűközbeszerzési eljárás szabályai között a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráselemei módosultak, azaz már nem csak a nemzeti értékhatár másfélszereséig vanlehetőség a lebonyolításra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.