Iratbetekintés és tájékoztatási kötelezettség a Kbt.-ben

Kérdés: Az uniós irányelvekben nem látom azt a szigorú üzenetet, hogy az ajánlattevők tudomására kell hozni mindent, ami alapján megtudják, miért nem nyertek egy adott közbeszerzési eljárásban. Ezt csak a hazai szabályozás tartalmazza. Szükséges-e ez a tartalom a Kbt.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...keretmegállapodás részes feleinek a nevéről;– minden olyan ajánlattevőnek, aki érvényes ajánlatot tett, az ajánlattevőkkel folytatott tárgyalások és párbeszéd lebonyolításáról és haladásáról – a)-d) pontok.A (3) bekezdés szerint az ajánlatkérő szerv dönthet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Hiánypótlási szabályok értelmezése

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet a válaszából: […] ...ellentétes valamely közbeszerzési szerződés odaítélési eljárásában az ajánlatkérő és az ajánlattevő között minden tárgyalás, ami azt jelenti, hogy az ajánlat főszabály szerint nem módosítható, kezdeményezze azt akár az ajánlatkérő, akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...szakaszból eljárások ajánlattételi szakaszában történő módosítására, mely fontos nóvum, hiszen életszerűbbé teszi különösen a tárgyalásos eljárás esetében ez idáig nem változtatható státusokat. A módosításnak azonban logikus korlátja, hogy az nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.