Eljárás lefolytatása a Kbt. 5. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezését követően

Kérdés: A Kbt. 5. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezésére figyelemmel hogyan kell eljárni? Akár versenyeztetés nélkül is lehet beszerezni, vagy legalább egy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráshoz hasonló eljárást kell lebonyolítania az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] 2020. január 1-jétől hatályon kívül helyezték a Kbt. korábbi 5. § (3) bekezdését, mely egyben azt is eredményezheti, hogy az ajánlatkérő úgy dönt, egyáltalán nem kíván versenyeztetési eljárást lefolytatni.Tekintettel arra, hogy igazolható adatáramlás mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Ajánlattétel egyedüli ajánlattevőként konzorciumi indulást követően

Kérdés: Annak ellenére, hogy az előzményi eljárásban konzorciumként tett ajánlatot egy ajánlattevő, a hirdetmény nélküli eljárásban egyedüli ajánlattevőként jelent meg. Ez jogszerű?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezést arra vonatkozóan, hogy az előzményi eljárásban közösen ajánlatot benyújtó gazdasági szereplők a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban nyújthatnak-e be külön-külön érvényes ajánlatot. A Kbt. 2. § (7) bekezdésében előírtak alapján,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Végső ajánlat helyettesíthetősége

Kérdés: Lehet-e a végső ajánlatot helyettesíteni? Azaz feltétlenül kötelező benyújtani azt?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 87. §-ának (6) bekezdése ad arra egyedül lehetőséget, hogy az ajánlatkérő az eljárás során eltekinthessen tárgyalás tartásától. A 87. § (7) bekezdés egyedül a (6) bekezdésben szereplő esetre utal, amikor végső ajánlat benyújtására nincs szükség,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

65%-os szabály eltörlésének hatása keretmegállapodásra és előminősítésre

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás esetében is meg kell maradnia a 65%-os szabálynak a már megkötött szerződéseknél a jogszabályváltozásra figyelemmel, vagy lehetőség van módosításra? Mi a helyzet előminősítés esetében?
Részlet a válaszából: […] ...kormányrendelet 12. § (2) bekezdésének a)-d) pontjai.Ugyanez a helyzet az előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás, versenypárbeszéd, illetve innovációs partnerség esetében eljuttatott közvetlen részvételi felhívás esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Eljárásfajta tőzsdei beszerzésnél

Kérdés: A Kbt. 98. § (4) bekezdésének c) pontja szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá árubeszerzés esetében, ha ... az áru árutőzsdén jegyzett és beszerzett. Ez a lehetőség arra vonatkozik, ha az ajánlatkérő közvetlenül a tőzsdén kívánja beszerezni az adott terméket, vagy akkor is alkalmazható, ha a végfelhasználó ajánlatkérő az eljárásban a piacon a termékkel kereskedő gazdasági szereplőktől kíván ajánlatot kérni, akik ezt a terméket tőzsdei kereskedés keretében szerzik be kereskedelmi tevékenységük ellátása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen a 98. § (4) bekezdése árutőzsdén jegyzett és beszerzett áruról szól az alábbiak szerint:Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá árubeszerzés esetében, ha ... az áru árutőzsdén jegyzett és beszerzett – 98. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Ajánlatkérő jogosítványa a kapcsolattartási formák előírására

Kérdés: Mi értelme van a Kbt. 41. § (3) bekezdésének, amikor minden közbeszerzést nemzeti értékhatártól eleve az EKR-ben kell lefolytatni? Nem esélyegyenlőtlen ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...napon keresztül fennálló üzemzavara [22. § (2) bekezdés] miatt a Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt nem lenne megvalósítható – a)-f) pontok.A Kbt. 41. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Alkalmassági követelmény előírása nemzeti rezsimben

Kérdés: Kötelező-e alkalmassági követelményt előírnom nemzeti rezsimben?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából ilyen alkalmassági feltétel előírása nem szükséges. Nem szükséges külön indokolás, ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja szerint csak meghatározott gazdasági szereplő hívható fel ajánlattételre.A nemzeti hirdetménnyel és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Eljárásból kizárt ajánlattevő további részvétele a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban

Kérdés: A Kbt. 115. §-a szerinti, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az első ajánlat benyújtását követően az eljárásból kizárt ajánlattevő részt vehet-e alvállalkozóként vagy kapacitást nyújtó szervezetként az ajánlattételre felhívott másik gazdasági szereplőnél, vagy ebben az esetben ő a Kbt. 36. §-a szerint még "mindig" ajánlattevőnek minősül?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 36. §-ának (1) bekezdése az ajánlattevők eljárási pozíciójáról rendelkezik a verseny biztosítása érdekében az alábbiak szerint:Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlattételi lehetőség biztosítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása egy ajánlattevős, hirdetmény nélküli eljárásban

Kérdés: Véleményem szerint nincs összhangban a Kbt. és a 321/2015. kormányrendelet. A módosítás szerint most már nem kell egységes európai közbeszerzési dokumentumot kérnem, ha csak egy ajánlattevő van hirdetmény nélküli eljárásban, míg a vonatkozó kormányrendelet ezt az esetet nem kezeli. Jól látom, hogy e körben ellentmondás van?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési dokumentum alkalmazásától való eltekintést, amennyiben egy ajánlattevő kerül felhívásra, mely a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások néhány jogalapját érinti.A kormányrendelet 1. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából ilyen alkalmassági feltétel elő­írása nem szükséges. Nem szükséges külön indokolás, ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja szerint csak meghatározott gazdasági szereplő hívható fel ajánlattételre.Az alkalmassági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.
1
2
3
8