Eltérés a nemzeti rezsim szabályaitól saját eljárásrendben

Kérdés: Saját eljárásrendben milyen módon lehet eltérni a nemzeti rezsim szabályaitól?
Részlet a válaszából: […] ...kell alkalmazni, mint az uniós, illetve nemzeti rezsimben. Mozgástér például abban van, hogy az ajánlatkérő létrehozhat egyszakaszos tárgyalásos eljárást, mely hirdetménnyel indul. Erre nincs lehetőség uniós eljárásrendben, hiszen a tárgyalásos eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...szakaszból eljárások ajánlattételi szakaszában történő módosítására, mely fontos nóvum, hiszen életszerűbbé teszi különösen a tárgyalásos eljárás esetében ez idáig nem változtatható státusokat. A módosításnak azonban logikus korlátja, hogy az nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Nyilvánosság határai közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: A Kbt. alapelvei között szerepel a nyilvánosság is. Erre tekintettel, ha közbeszerzési eljárás során érkezik olyan ajánlattevői kérdés, miszerint az ajánlattevő meg szeretné tekinteni más cég ajánlatát a borítékbontást követően és az eredményhirdetés között, arra van-e előírás, hogy az ajánlatkérőnek ezt kötelezően biztosítani kell? Ha az ajánlatkérő biztosít más ajánlatokba betekintést, azt milyen tartalommal engedheti? Csak betekintés lehet az ajánlatba, vagy arról még feljegyzés, esetleg ajánlattevő kérésére fénymásolat készítése is? Ajánlatkérő köteles-e az előzőekre?
Részlet a válaszából: […] ...előtt semmilyen betekintés, semmiféleinformációközlés nincs a másik ajánlatról, csak például tárgyalás esetébenlehet nyilvánosan is bontani többször. Az eredményhirdetést követően sembetekintésről szól a Kbt. – bár a jogorvoslati fórum valóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Tájékoztatás elmulasztásának következményei

Kérdés: A közelmúltban részt vettünk egy, a Kbt. 225. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráson. A tárgyalást az ajánlattevőkkel egymást követően egy fordulóban folytatták le. A többi ajánlattevő ajánlatáról sem a tárgyalás előtt, sem azt követően – hivatkozással az ajánlatkérő titoktartási kötelezettségére – semmilyen tájékoztatást nem kaptunk. Az előzőekben leírt eljárástípus esetén hogyan kell alkalmazni a Kbt. 80. §-ának (3)-(4) bekezdéseit, valamint 96. §-ának (1) és (3) bekezdéseit, annak ismeretében, hogy az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyv ugyanis nem tartalmazta a bírálat során értékelt adatokat; az eredményhirdetésről nem kaptunk jegyzőkönyvet, illetve az ajánlatokról készített írásbeli összegzést sem kaptuk meg?
Részlet a válaszából: […] A titoktartási kötelezettsége az ajánlatkérőnek az üzletititokra vonatkozik. A közbeszerzési törvény 80. §-ának (3) bekezdéseegyértelművé teszi, hogy az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell – az ajánlattevők nevét, – címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.