22 cikk rendezése:
1. cikk / 22 Helyszíni bejárás előzetes közzététel hiányában
Kérdés: Folyamatban van egy nyílt, uniós értékhatárt elérő közbeszerzési eljárásunk. Potenciális ajánlattevő kiegészítő tájékoztatáskérést küldött, amelyben – többek között – kéri, hogy biztosítsunk helyszíni bejárást. Sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem tartalmazza, hogy helyszíni bejárást tartunk. Tarthatunk-e úgy bejárást, hogy az ajánlati felhívást nem módosítjuk? A kiegészítő tájékoztatásban jelölnénk meg az időpontot, s azt valamennyi ajánlattételi dokumentációt letöltött ajánlattevő részére megküldenénk.
2. cikk / 22 Dokumentáció módosítása az ajánlattételi határidő megváltoztatása nélkül
Kérdés: Megteheti-e azt az ajánlatkérő, hogy módosítja a dokumentációban foglaltak egy részét az ajánlattételi határidő lejárta előtt 3 munkanappal, de nem hosszabbítja meg az ajánlatételi határidőt?
3. cikk / 22 Felhívás és dokumentáció módosítása
Kérdés: A felhívás és a dokumentáció tartalma meddig módosítható?
4. cikk / 22 Műszaki leírásnak nem megfelelő ajánlat korrekciója
Kérdés: Az ajánlatkérő úgy rendelkezett, hogy ha az ajánlatunk egy ponton nem felel meg a műszaki leírásnak, nem érvénytelen abban az esetben, ha hiánypótlás keretében korrigálunk. Lehetővé teszi az ilyenfajta eljárást a Kbt.?
5. cikk / 22 Felhívás és dokumentáció tartalmának eltérése
Kérdés: Mi a teendő, ha az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció tartalma egymástól eltér? Ez orvosolható, vagy új eljárást kell kiírni?
6. cikk / 22 Ajánlatmódosítás végső ajánlati ár és megajánlott darabszám változatlansága esetén
Kérdés: Tárgyalásos eljárás végén végső ajánlatot kellett tenni. A végső ajánlatban három épület felújítása szerepel. Az ajánlat tartalmazza, hogy egy-egy épület esetében hány ablakot építünk be. (Az ablakok mennyisége nem volt előírva a követelményben, csak az, hogy milyen fényviszonyokat kell a szobában biztosítani.) Az előírt fényviszonyokat épületenként 5, 7 és 9 darab, azonos méretű ablakkal biztosítjuk. A végső ajánlatban ezek az ablakdarabszámok szerepelnek. A végső ajánlat beadása után kiderült, hogy az egyik épület egyik szobájának alapterülete hibásan szerepel a számításban (ez a tárgyalás során beadott anyagokban és a végső ajánlatban is pontosan látható). Ajánlatmódosításnak számít-e, ha az ügyfél az alapterülettel kapcsolatos hibát észrevette, és kéri a megfelelő fényviszony igazolását, mivel az 1. számú épületben, ahol 5 darab ablak volt tervezve, további 1 ablakot be kell építeni, és ezt a 3. épületnél betervezett mennyiségből (7 darab) az egyik áthelyezésével akarjuk megoldani? Így az ablakok száma az 1. épület esetén 5 helyett 6 darab ablakra, a 3. épület esetében 7 helyett 6 darab ablakra módosul, de a 3. épületben a 6 darab ablakkal is biztosított az előírt fényviszony. A végső ajánlat ára és az összes megajánlott ablak száma változatlan, és mindössze egyetlen ablak beépítési helye változik.
7. cikk / 22 Ellenszolgáltatás módosítása hiánypótlási eljárásban
Kérdés: Hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás ajánlattételi szakaszában mindkét ajánlattevőt hiánypótlásra kellett felszólítani. Az egyik ajánlattevő a hiánypótlásban az ellenszolgáltatást is módosította, havi díjakat írtak be éves díjak helyett. (Az ajánlatból egyébként nem lehetett erre következtetni, mert a tételes költségvetésében is éves díjként tüntette fel a díjakat. Ezért az ajánlatkérő nem is javította.) Elfogadható-e, hogy az ajánlatkérő által kért hiánypótlást (ami semmilyen összefüggésben nincs az ellenszolgáltatással és a műszaki tartalommal) elfogadjuk, de a javítást nem? Így az ajánlat érvényes és tárgyalásra bocsátható.
8. cikk / 22 Hirdetményekkel kapcsolatos fizetési kötelezettség az új Kbt. hatálybalépése után
Kérdés: Ha az új közbeszerzési törvény hatályba lép, kell fizetnünk még azokért a teljesítésről szóló hirdetményekért, amelyekért most is fizetünk, vagy már egyáltalán nem kell fizetünk semmilyen hirdetményért csak azért, hogy közzétegye a Közbeszerzések Tanácsa?
9. cikk / 22 Ajánlatkérő folyamatos késedelmes teljesítése
Kérdés: Egy nagy közbeszerzés nyertesei voltunk, ahol a fizetési határidők a szerződés szerint hosszúak voltak (folyamatos teljesítésről van szó), de az ajánlatkérő még emellett is lassan féléves késésben van az utolsó gyártások ellenértékének kifizetésével, és a részeket is több hónapos késedelemmel fizette folyamatosan. Hogyan lehet úgy kiírni egy tendert, hogy az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére a fedezet? Meddig húzható el a fizetés? (Folyamatos az ígéret a teljesítésre.) Ezt a kérdést nem szigorította a jogszabály-módosítás? Ha az ajánlattevői oldalon szigorúak a közbeszerzési szabályok, itt miért nem? Hová fordulhatunk a helyzet megoldásáért?
10. cikk / 22 Jogszabály-alkalmazás ajánlati kötöttséggel kapcsolatban
Kérdés: Tárgyalásos eljárás esetén, illetve egyszerű eljárásban tárgyalás alkalmazásakor az ajánlati kötöttség a tárgyalás befejeződésével jön létre. Mindkét esetben alkalmazandó a Kbt. 83. §-ának (6) bekezdése? Vagyis az ajánlattevő hiánypótlás során – ajánlati kötöttség hiányában – sem módosíthatja az ajánlatának ott meghatározott részeit? Amennyiben ez igaz, akkor az ajánlati kötöttség a hiánypótlás során fennáll. Amennyiben a 83. § (6) bekezdése a fenti esetekben nem alkalmazandó, kérem jelöljék meg a pontos jogszabályhelyet!