Jótállás előírása

Kérdés: Építési beruházást kívánunk megvalósítani, nem uniós forrásból. Amennyiben nyílt eljárást folytatunk le, előírhatjuk-e a szerződéstervezetben, hogy a nyertes ajánlattevőnek mindenképpen vállalnia kell jótállást az ajánlatkérő által meghatározott időtartamra (36 hónapra)? Tehetjük-e értékelési szemponttá a jótállást oly módon, hogy a megajánlások min. 0 és max. 36 hó értékek között lehetnek? Előírhatjuk-e, hogy a nyertes ajánlattevőnek mindenképpen vállalnia kell jótállást az ajánlatkérő által meghatározott időtartamra (12 hónapra), az e fölötti többletjótállást pedig értékelési szempontként kezeljük (a kötelező 12 hónapon felül min. 0, max. 24 hó)? Jelent-e eltérést a jótállás szempontjából, ha tárgyalásos eljárást folytatunk le?
Részlet a válaszából: […] ...időszakot úgy is meghatározhatja az ajánlatkérő, hogy csak egy adott időszakot ír elő, mint kötelezően vállalandó időszakot.Tárgyalásos eljárás esetében lehetősége van az ajánlatkérőnek, amennyiben nem zárta ki, hogy a jótállási időszak hosszát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] ...az a tény, hogy tárgyalásos eljárásban csupán egyajánlat érkezik, és ezzel az ajánlattevővel folytatja le a tárgyalásokat azajánlatkérő, még nem jelent sem visszaélést, sem jogsértést. Az viszont márkomoly problémát jelent, ha amiatt van egy ajánlattevő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...vagy kizárólagos jogok védelme miattkizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni, és ilyenkorhirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának van helye. A Kbt. 166.§-a pedig akként rendelkezik, hogy a 162. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...Az első részben az ajánlatkérő(ajánlatkérők) a 35. cím szerinti nyílt eljárást vagy a 36-38. cím szerintivalamely meghívásos vagy tárgyalásos eljárást köteles alkalmaznikeretmegállapodás megkötése céljából. Az ajánlatkérő az előző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Alkalmasság igazolásának gyakorlati szempontjai

Kérdés: Ha az ajánlati felhívásban (dokumentációban) nem egyértelmű az alkalmasság igazolására szolgáló feltételek meghatározása, mi a teendő? Van-e olyan szabály, amely az ajánlatkérőket ebben a tekintetben kötelezi? Lehetséges-e, hogy a Kbt.-ben meghatározott körön kívül is kötelezhető legyen az ajánlattevő az alkalmassági feltételek igazolására?
Részlet a válaszából: […] ...százalékátmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat;– a meghívásos, valamint a hirdetmény közzétételével indulótárgyalásos eljárások esetében, továbbá az ezekre épülő egyes eljárásfajtáknál,illetőleg a tervpályázati eljárásnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.