Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...az ún."háromajánlatos", azaz hirdetmény nélküli egyszerű eljárás. Bevezetésre kerültugyanakkor a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, tekintettelarra, hogy a korábbi két nemzeti rezsim és egyben szabályrendszer helyett egyegyszerű eljárásrend...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Bírálati szempont megadásának határideje "hirdetményes" tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Hirdetmény feladásával indított tárgyalásos eljárás esetén kötelező-e már a részvételi felhívásban megadni a bírálat szempontját, illetve részszempontjait, vagy elég azokat az ajánlattételi felhívásban közölni? (A közbeszerzési törvény 101. §-a alapján számunkra úgy tűnik, hogy elegendő később.)
Részlet a válaszából: […] ...hirdetmény közzétételével indított tárgyalásos eljáráselső szakasza a részvételi szakasz, amely részvételi felhívással indul. Arészvételi felhívásra a Kbt. 101. §-a az irányadó, melynek (2) bekezdése arrólrendelkezik, hogy a részvételi felhívásra a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
Részlet a válaszából: […] ...aKbt. és a központosított közbeszerzésről szóló végrehajtási rendelet, ígyérthető a kérdező bizonytalansága. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárástközvetlen ajánlattételi felhívásként is értelmezi a törvény a IV. fejezetben,azaz úgy is tekinthető, mintha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...Az első részben az ajánlatkérő(ajánlatkérők) a 35. cím szerinti nyílt eljárást vagy a 36-38. cím szerintivalamely meghívásos vagy tárgyalásos eljárást köteles alkalmaznikeretmegállapodás megkötése céljából. Az ajánlatkérő az előző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Tájékoztatás elmulasztásának következményei

Kérdés: A közelmúltban részt vettünk egy, a Kbt. 225. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráson. A tárgyalást az ajánlattevőkkel egymást követően egy fordulóban folytatták le. A többi ajánlattevő ajánlatáról sem a tárgyalás előtt, sem azt követően – hivatkozással az ajánlatkérő titoktartási kötelezettségére – semmilyen tájékoztatást nem kaptunk. Az előzőekben leírt eljárástípus esetén hogyan kell alkalmazni a Kbt. 80. §-ának (3)-(4) bekezdéseit, valamint 96. §-ának (1) és (3) bekezdéseit, annak ismeretében, hogy az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyv ugyanis nem tartalmazta a bírálat során értékelt adatokat; az eredményhirdetésről nem kaptunk jegyzőkönyvet, illetve az ajánlatokról készített írásbeli összegzést sem kaptuk meg?
Részlet a válaszából: […] A titoktartási kötelezettsége az ajánlatkérőnek az üzletititokra vonatkozik. A közbeszerzési törvény 80. §-ának (3) bekezdéseegyértelművé teszi, hogy az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell – az ajánlattevők nevét, – címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.