13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Válasz megtagadása elkésett, kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérelem esetén
Kérdés: Megtagadhatja-e az ajánlatkérő jogszerűen azon kérdések megválaszolását, amelyeket az ajánlattevő határidőn túl tett ugyan fel, de a megfelelő ajánlattételhez szükséges releváns információk megszerzésére vonatkoznak?
2. cikk / 13 Eljárás EKR-en kívüli lebonyolíthatósága
Kérdés: Mi történik, ha az EKR nem tudja biztosítani egy eljárás lefolytatásának lehetőségét a Kbt. 41/C. § (1) bekezdésének e)-f) pontjai szerint? És mi a helyzet, ha egyéb okból nem tudja biztosítani egy-egy eljárási cselekmény elvégzését?
3. cikk / 13 Eljárási információk nyilvánossága
Kérdés: Hogyan lehetséges az, hogy az ajánlatkérő egyes esetekben nyilvánossá teszi az eljárással kapcsolatos információkat, más esetben pedig nem? (Ha például a 115. § szerinti az eljárás, akkor utóbbi esetben nem is jutok hozzá az információhoz.) Felkérhetjük-e az ajánlatkérőt arra, hogy tegye közzé a 115. § szerinti eljárás dokumentumait, hogy legalább lehetőségünk legyen tájékoztatni az érintett ajánlattevőt a szándékunkról, ha indulni szeretnénk?
4. cikk / 13 Egységes európai közbeszerzési dokumentum ajánlattevők rendelkezésére bocsátásának módja
Kérdés: Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban az ajánlatkérő nem töltött ki semmit. Kitölthetem helyette ajánlattevőként?
5. cikk / 13 Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben
Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
6. cikk / 13 Eljárás a közbeszerzési törvény és a banki szabályzat ellentmondása esetén
Kérdés: Cégünk rendszeresen részt vesz közbeszerzési eljárásokban. A jogszabály szerint (és a gyakorlatban is) a nyertes ajánlattevőnek a szerződéskötés napján át kell adnia az ajánlatkérő részére az egyik, szerződést biztosító mellékkötelezettségét (teljesítési biztosíték) alátámasztó dokumentumot, azaz a vállalkozási szerződés mellékletét. Cégünk a teljesítési biztosítékot rendszeresen bankgarancia formájában nyújtja. A számlavezető bankunk szabályzata szerint a teljesítési biztosítékra vonatkozó bankgarancia kiadását csak mindkét fél részéről aláírt vállalkozási szerződés bemutatásával hajlandó elindítani. A banki szabályzat tehát ellentmond annak, hogy a teljesítési biztosíték dokumentumát már a szerződéskötés aláírásának napján átadjuk az ajánlatkérőnek. Mi ilyenkor a teendő?
7. cikk / 13 Kérelem megküldése postai úton
Kérdés: Az ajánlatkérő kizárhatja-e azt, hogy a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmemet postán adjam fel?
8. cikk / 13 Munkanapokban meghatározott határidő értelmezése
Kérdés: A Kbt. több helyen munkanapokban meghatározott határidő alkalmazását írja elő. Az így megadott határidő pontosan mikor jár le? Az utolsó nap 24. órájában, vagy az adott napon, a munkaidő végén? Nevezetesen például, ha az ajánlattevő vitarendezési kérelmet nyújt be, de az a határidő utolsó napján, munkaidő után érkezik meg az ajánlatkérőhöz, az határidőben benyújtottnak, avagy elkésettnek tekintendő?
9. cikk / 13 Határidőn túl érkezett előzetes vitarendezés iránti kérelem kezelése
Kérdés: A Kbt. az előzetes vitarendezésre három munkanapos határidőt biztosít. Hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő, ha e határidőn túl érkezik vitarendezési kérelem? Dönthet-e úgy, hogy érdemben foglalkozik vele?
10. cikk / 13 Hirdetményekkel kapcsolatos fizetési kötelezettség az új Kbt. hatálybalépése után
Kérdés: Ha az új közbeszerzési törvény hatályba lép, kell fizetnünk még azokért a teljesítésről szóló hirdetményekért, amelyekért most is fizetünk, vagy már egyáltalán nem kell fizetünk semmilyen hirdetményért csak azért, hogy közzétegye a Közbeszerzések Tanácsa?