Alkalmazási kötelezettség a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok előírása esetén

Kérdés: A Miniszterelnökség kötelezővé tette számunkra az új Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontjában szabályozott eredménytelenségi ok alkalmazását. Ha ezt közzé kell tennünk az eljárást megindító hirdetményben, akkor az eredménytelenségi okot alkalmaznunk is kell? Jól értelmezzük, hogy az előírás maga nem keletkeztet egyben alkalmazási kötelezettséget is?
Részlet a válaszából: […] ...75. § (2) bekezdésének e) pontja szerint az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

Kötelezettségek az ajánlati felhívás visszavonása esetén

Kérdés: Ha az ajánlatkérő visszavonja az ajánlattételi felhívást, akkor elegendő, ha erről hirdetményt tesz közzé, vagy külön tájékoztatnia kell a már ismert ajánlattevőket is?
Részlet a válaszából: […] ...van.A Kbt. 44. §-ának (3) bekezdése külön kitér arra az esetre, amikor a meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás második szakaszában, vagy a versenypárbeszéd párbeszéd vagy ajánlattételi szakaszában (2. és 3. szakasz) kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...központi beszerző szervezet köti az összesített intézményi igények alapjánlebonyolított nyílt, meghívásos, tárgyalásos (amennyiben a tárgyalásos eljárásalkalmazásának a Kbt. 124. §-a, illetve 125. §-a szerinti feltételeifennállnak), valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Eljárás kizárólag értékhatáron kívül eső ajánlatok beérkezése esetén

Kérdés: Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? Például nemzeti rezsimben, nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek. A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? A fentiek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...tette. Az eredetileg is lehetővé tett tárgyalás egyszerű eljárásesetén – az ajánlati kötöttség szempontjából – inkább a tárgyalásos eljáráshozhasonlít, hiszen a Kbt. 300. §-ának (3) bekezdése értelmében az eljárásban azajánlatkérő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.