Hirdetmény közzététele nélkül induló eljárás nemzeti rezsimben

Kérdés: Nemzeti rezsimben indítható-e hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás? Milyen mélységben kell ezt a KDB felé dokumentálni, illetve az előzményét vizsgálja-e a KDB?
Részlet a válaszából: […] ...a korábbi vonatkozó rendelkezés, mely változtatás érinti a nemzetirezsimben alkalmazható hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásfeltételrendszerét. Az alábbiakban ismertetett új szabályok 2009. július 22-énléptek hatályba. Már nem feltétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Ajánlattevők közvetlen megkeresése közösségi értékhatár alatt

Kérdés: A közbeszerzési törvény idei változásaiból adódóan merülnek fel kérdések a törvény végrehajtásával, gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Kérdésem a következő. 2009. április 1-jét követően a törvény szerinti nemzeti értékhatárt meghaladó, de közösségi értékhatárt el nem érő közbeszerzési eljárás kapcsán van-e lehetőség az ajánlati felhívás hirdetményben való közzétételének mellőzésére, azaz az ajánlattevők közvetlen megkeresésére? (2009. március 31-éig egyszerű közbeszerzési eljárás esetén volt erre lehetőség.)
Részlet a válaszából: […] ...két rezsim helyébe) nincs lehetőség a korábbi hirdetmény nélkülimegoldás alkalmazására. Helyébe nemzeti rezsimben a hirdetmény nélkülitárgyalásos eljárás lépett, melynek szigorú feltételeit a jogalkotó a Kbt.2009. július 22-én hatályba lépett szabályaival...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Eljárás egy beszállító alkalmassága esetén 2009. április 1-je után

Kérdés: Én úgy látom, hogy az új törvényben már nem szerepel nevesítve az április 1-jéig hatályos Kbt. 296. § b) pont kivételi körként. Nem tudom, így milyen más lehetőség lenne, hogy elkerüljük a közbeszerzést, ha műszaki sajátosságok miatt csak egy cég képes szállítani a szükséges berendezést.
Részlet a válaszából: […] ...lévő törvényalapján kivételi körbe tartozott a kérdezett elem. Ezt helyettesíti az újszabályozás szerint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásaegyszerű eljárásban, melynek azonban szigorúbb követelményei vannak, azaz csaka nemzeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Éves statisztikai összegzés kitöltési problémáinak kezelése

Kérdés: Az éves statisztikai összegzés mintája meglehetősen bonyolult a kitöltés szempontjából. Tudnának-e támpontokat adni arra, hogy mely részeire kell különös figyelmet fordítani a megfelelő kitöltés érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az I.7. pontban a Kbt. 257. §-a (2) bekezdésének b) pontja(amely a keretmegállapodás második része szerinti hirdetmény nélkülitárgyalásos eljárásra utalt) 2006. január 15-étől a Kbt. VI. fejezete szerintiajánlatkérői körben nem értelmezhető. A Kbt. VI....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Közbeszerzés elmulasztásának szankciója

Kérdés: Egy klasszikus ajánlatkérőnél (központi költségvetési szerv) létszámleépítés volt, ami az adatelemzőket, kutatókat is érintette. A sürgető határidős feladatok miatt várni nem lehetett, ezért szerződés alapján egy külső céget is bevontak a feladatok megoldásába. A feltételek kb. az alábbiak voltak: megbízás minden negyedévben 4 millió forintig, de mindig a konkrét munkához igazodóan, konkrétan számla alapján. Az intézmény vezetőjét felmentették, s az egyik fő indok az volt, hogy pályáztatás nélkül kötött szerződést. Ha a havi szerződéses keretösszeget a szerződés végéig, azaz 2004 decemberéig felszorozzuk, akkor ez csekély mértékben túllépte az értékhatárt, de a várható feladatátcsoportosítás és a konkrét számlás elszámolás miatt valószínűsíthető volt, hogy a tényleges kifizetések a közbeszerzési értékhatár alatt maradnak, továbbá a nagyon közeli jelentéstételi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok miatt még az egyszerű eljárás sem fért volna bele a rendelkezésre álló időbe. Tényleges túllépésre nem került sor, mert négy hónappal a megállapodás megkötése után, közös megegyezéssel felbontották a szerződést, de ezt már nem a felmentett vezető eszközölte. A közbeszerzés elmulasztását hasonló körülmények között (leépítések, átszervezések, teljesítési kényszer, bizonytalanságok, az értékhatár csekély túllépése) hogyan szokták szankcionálni? Van-e esetleg erre precedens? Tudnak-e esetleg olyanról, hogy ilyesmi felmentési indokként szerepelt, vagy felmentéshez vezetett?
Részlet a válaszából: […] ...a hiányát (mellőzését), mert ebben ahelyzetben – a Kbt. 125. § (2) bekezdésének c) pontja alapján – hirdetménynélküli tárgyalásos eljárás lebonyolítására lett volna szükség, mivel azátszervezés miatt a sürgősség nem az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...Az első részben az ajánlatkérő(ajánlatkérők) a 35. cím szerinti nyílt eljárást vagy a 36-38. cím szerintivalamely meghívásos vagy tárgyalásos eljárást köteles alkalmaznikeretmegállapodás megkötése céljából. Az ajánlatkérő az előző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Előminősítési eljárás lefolytatásának lehetősége

Kérdés: Milyen esetben lehet előminősítéses eljárást lefolytatni, milyen főbb előírások vonatkoznak erre az eljárásra, illetve az milyen értékhatár felett kötelező?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 214. §-ának (1) bekezdése szerint a meghívásos vagy atárgyalásos eljárás meghirdetésére előminősítési hirdetmény is közzétehető. Azilyen hirdetmény közzététele, illetve az előminősítési rendszer létrehozása(lásd később) tehát csak lehetőség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Ajánlattételi határidő hosszabbítása, feltételek módosítása egyszerű eljárásban

Kérdés: Az egyszerű eljárás szabályozásánál a Kbt. 300. §-ának (6) bekezdése nem hivatkozik vissza a 75. § (1) bekezdésre (ajánlattételi határidő hosszabbításának lehetősége), valamint a 76. § (1) és (2) bekezdésre sem (feltételek módosítása, illetve a felhívás visszavonása). Ez azt jelenti, hogy egyszerű eljárásban a fenti rendelkezéseket nem lehet alkalmazni (ajánlattételi határidő hosszabbítása, feltételek módosítása, felhívás visszavonása)?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő szabadon határozzameg, azonban az egyszerű eljárásban is érvényes az a rendelkezés, hogy azajánlattétel számára annyi időt kell hagyni, amennyi elegendő a megfelelőajánlattételhez.A Kbt. 74. §-ának (4) bekezdése és a 75....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 24.
1
2