Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 35. § (7) szerint: "A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők közül az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő kiválása esetén a fennmaradó gazdasági szereplők akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha továbbra is megfelelnek az eljárásban előírt valamennyi alkalmassági feltételnek és a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével." Mi a gyakorlati elvárás, illetve mi a módja annak, hogy az ajánlatkérő felé jelezzük valamely konzorciumi tag kiválását? Mikor vagy milyen eljárási cselekmény indításával lehet ezt megtenni? A kiválás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével, valamint egy új – a fennmaradó tagok közti – konzorciumi megállapodás benyújtása szükséges? Vagy egyéb kommunikációval is lehet az ajánlatkérő felé jelezni a kiválást?
Részlet a válaszából: […] ...benyújtó gazdasági szereplők jogi és érdemi szempontból azonosak. A jogi és érdemi azonosságnak a követelménye azonban mérsékelhető a tárgyalásos eljárásokban a megfelelő verseny biztosítása céljából, a 2004/17/EK Irányelv 54. cikkének (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Eredménytelen eljárást követő más eljárásfajta alkalmazása

Kérdés: Eredménytelen eljárás esetén mikor/hogyan lehet meghívásos, tárgyalásos eljárásba fordulni, illetve ha erre nincs lehetőség, hogyan írhatok ki úgy pályázatot, hogy részvételi szakasszal előminősítsem a jelentkezőket?
Részlet a válaszából: […] ...hogy klasszikus ajánlatkérők esetében szabadon csak nyílt vagy meghívásos eljárás választható, míg közszolgáltatók esetében a tárgyalásos eljárás is feltétel nélkül alkalmazható. Klasszikus ajánlatkérőként tehát függetlenül attól, hogy eredménytelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Kartellkizáró ok bizonyítása az ajánlatok nagymértékű tartalmi azonossága esetén

Kérdés: Hogyan kell bizonyítani a kartellkizáró okot abban az esetben, ha a beérkezett ajánlatok olyan mértékben azonosak, hogy az felveti az összejátszás gyanúját?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevő a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikkébe ütköző jogsértést követett el, kivéve, ha a gazdasági szereplő az ajánlat, tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszédben végleges ajánlat benyújtását megelőzően a Gazdasági Versenyhivatal számára a Tpvt. 11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Kbt. 115. §-a szerinti eljárás építési beruházások esetén

Kérdés: Építési beruházások esetén hogyan változtak meg a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...forintot, az ajánlatkérő – választása szerint – a közbeszerzési eljárást lefolytathatja a nyílt vagy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályainak a jelen §-ban foglalt eltérésekkel történő alkalmazásával is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Ajánlati ár emelése hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlattevő nincs kötve ajánlatához, csak a tárgyalást követően benyújtott végleges ajánlathoz. Emelheti az ajánlattevő az ajánlati árát, ha a műszaki tartalom nem módosult? A közbenső ajánlat benyújtását megelőzően megküldtük valamennyi ajánlattevő részére, hogy a megrendelésre kerülő alkalmazásfejlesztésnek (programnak) tartalmaznia kell a licencdíjakat is, azonban az egyik ajánlattevő a közbenső ajánlatában sem számolt ezzel a költséggel. A végső ajánlattétel során kiegészítheti (tehát emelheti) ezzel a költséggel az ajánlati árat?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő a tárgyalások során árat emeljen, amennyiben azt az ajánlatkérő nem zárta ki az alábbiak szerint:– hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérő két szakaszban végzi;– az ajánlattételi felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Műszaki leírásnak nem megfelelő ajánlat korrekciója

Kérdés: Az ajánlatkérő úgy rendelkezett, hogy ha az ajánlatunk egy ponton nem felel meg a műszaki leírásnak, nem érvénytelen abban az esetben, ha hiánypótlás keretében korrigálunk. Lehetővé teszi az ilyenfajta eljárást a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...nem tárgyalásos eljárás keretében tette mindezt az ajánlatkérő, mivel tárgyalás esetében az ajánlati kötöttség még nem állt be az ajánlattételt követően, ezért az ajánlat módosításával az ajánlattevő szabadon élhetett volna.Nyílt eljárás során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Újabb forduló lefolytatásának feltételhez kötése

Kérdés: Jogszerű-e a kiírásnak az a kitétele, miszerint az ajánlatkérő a pénzügyi ajánlatok beérkezését követően dönt arról, hogy kíván-e újabb fordulót lefolytatni, avagy sem, és ha nem, akkor a pénzügyi ajánlatok beérkezését követően értékeli a pályázatokat teljeskörűen, egy – valamennyi ajánlattevőre érvényes – egységes szempontrendszer szerint?
Részlet a válaszából: […] ...a megadottértékelési rendszer és módszer szerint értékelnie kell, és döntenie kell alegjobb ajánlatról, azaz az eljárás nyerteséről.Tárgyalásos eljárásban a fent ismertetettek annyibanváltoznak, hogy az eljárási szabályok lehetőséget adnak arra, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
Részlet a válaszából: […] ...aKbt. és a központosított közbeszerzésről szóló végrehajtási rendelet, ígyérthető a kérdező bizonytalansága. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárástközvetlen ajánlattételi felhívásként is értelmezi a törvény a IV. fejezetben,azaz úgy is tekinthető, mintha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...Az első részben az ajánlatkérő(ajánlatkérők) a 35. cím szerinti nyílt eljárást vagy a 36-38. cím szerintivalamely meghívásos vagy tárgyalásos eljárást köteles alkalmaznikeretmegállapodás megkötése céljából. Az ajánlatkérő az előző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Keretmegállapodásos eljárás nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél

Kérdés: Hogyan szabályozza az új Kbt. a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetén a keretmegállapodásos eljárást? Meghatározza-e a Kbt. az ajánlattevők minimális létszámát ezekben az eljárásokban? Mit tartalmaz a hirdetmény az ilyen típusú eljárásokban?
Részlet a válaszából: […] ...elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó szabályok szerinti, nyílt, meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást kell alkalmazniuk – kötelező jelleggel – keretmegállapodás megkötése céljából. Gyorsított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.