Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából ilyen alkalmassági feltétel elő­írása nem szükséges. Nem szükséges külön indokolás, ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja szerint csak meghatározott gazdasági szereplő hívható fel ajánlattételre.Az alkalmassági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...szakaszból eljárások ajánlattételi szakaszában történő módosítására, mely fontos nóvum, hiszen életszerűbbé teszi különösen a tárgyalásos eljárás esetében ez idáig nem változtatható státusokat. A módosításnak azonban logikus korlátja, hogy az nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Kkv és "nagyvállalat" közös ajánlattétele kkv-knak kiírt nemzeti eljárásrendben

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 147. számának 2965. számú kérdése és az arra adott válaszuk megengedően ír arról, hogy nemzeti eljárásrendben a kkv-knak kiírt hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az alvállalkozónak már nem kell kkv-nak lennie (kérem, erősítsék meg, hogy jól értem-e). Mi a helyzet akkor, ha az alvállalkozó nagyvállalat, ráadásul a szerepvállalása 40 százalékos, azaz már közös ajánlattevőnek minősül? Törvényes-e, ha az ajánlattételre felkért kisvállalkozás közös ajánlatot tesz egy ilyen nagyvállalattal?
Részlet a válaszából: […] Igen, a Kbt. 122. §-ának (8) bekezdése kifejezetten csak annak a gazdasági szereplőnek a vonatkozásában határoz meg korlátot, akit/amelyet az ajánlattételre az ajánlatkérő felhív, azaz akár nem kkv is lehet alvállalkozó a teljesítés során. Ennek természetesen továbbra is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Eljárás egy beszállító alkalmassága esetén 2009. április 1-je után

Kérdés: Én úgy látom, hogy az új törvényben már nem szerepel nevesítve az április 1-jéig hatályos Kbt. 296. § b) pont kivételi körként. Nem tudom, így milyen más lehetőség lenne, hogy elkerüljük a közbeszerzést, ha műszaki sajátosságok miatt csak egy cég képes szállítani a szükséges berendezést.
Részlet a válaszából: […] ...lévő törvényalapján kivételi körbe tartozott a kérdezett elem. Ezt helyettesíti az újszabályozás szerint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásaegyszerű eljárásban, melynek azonban szigorúbb követelményei vannak, azaz csaka nemzeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...mindez többek közöttabban különbözik, hogy nincs háromajánlatos megoldás, hanem szigorú feltételekmellett hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására nyílik lehetőség,nemzeti eljárásrendben, mivel az egyszerű eljárás mindenképpen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Elektronikus árlejtés alkalmazása építési beruházás esetében

Kérdés: Lehet-e elektronikus árlejtést alkalmazni építési beruházás esetében? Nem tudok róla, hogy a törvény tiltaná.
Részlet a válaszából: […] ...előzetesenjelezte. Az elektronikus árlejtés részletes szabályait külön jogszabályhatározza meg;– hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás: a124. § (2) bekezdésének a) pontja szerint az ajánlatkérő hirdetményközzétételével induló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Hiánypótlás kizárásának jog- és ésszerűsége

Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként veszünk részt. Többször tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérők nem adnak lehetőséget hiánypótlásra. Bár erre a Kbt. lehetőséget ad, mivel indokolható a gyakorlatban az, hogy a hiánypótlási lehetőség kizárása miatt az ajánlatkérő elessen egy jó és számára gazdaságilag is megfelelő ajánlattól, amelyet kizárólag olyan formai ok(ok) miatt kell elutasítani, amely(ek) hiánypótlási eljárás engedése esetén pótolhatóak lettek volna?
Részlet a válaszából: […] A Budapesti Corvinus Egyetem 2007-ben lefolytatotthiánypótlás-kutatása – amelynek legfőbb eredményeit az alábbiakban közöljük -összetettebb képet mutatott a hazai ajánlatkérők hiánypótlási gyakorlatáról. Az ajánlatkérők átlagosan 78,2 százalékban adtak lehetőségetaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Megbízás kibővíthetősége hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Elvi építési vagy építési engedélyezési tervet előzetes meghívásos eljárás alapján készítő tervező megbízása kibővíthető-e hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében az építési beruházással kapcsolatos ajánlatkéréshez szükséges tender-tervdokumentáció elkészítésével? Van-e ezzel kapcsolatban valamilyen speciális eljárásrend, követelmény?
Részlet a válaszából: […] Vélhetően nem tervpályázati eljárás során készült azengedélyezési terv, hiszen a tervpályázati eljárások szabályait tartalmazó137/2004. Korm. rendelet 1. §-ának (5) bekezdése szerint a tervpályázatieljárást a tervpályázat tárgya szerinti építésügyi, illetve egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.