Jogutódlás az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
Részlet a válaszából: […] ...teszi-e a jogutódlást, hanem arra is figyelemmel kell lenni, hogy miként viszonyul ehhez a kérdéshez a közös ajánlattevők polgári jogi társaságának alapdokumentuma, a konzorciumi megállapodás. Amennyiben egyik szerződés sem tiltja az alanyváltozást, úgy az ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Alvállalkozó és kapacitást biztosító szervezet igénybevételének kizárhatósága

Kérdés: Jól értelmezzük, hogy ha az ajánlatkérő építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás esetén referenciaigazolást kér a műszaki és szakmai alkalmasság igazolására, és a felhívásban konkrétan előírja, hogy a megkövetelt referencia a kivitelezési munka egészére vonatkozó alkalmasságot igazol, akkor az ajánlattevő a Kbt. 65. §-ának (9) bekezdésére és 138. §-ának (1) bekezdésére tekintettel sem kapacitást biztosító szervezetet, sem alvállalkozót nem vehet igénybe a szerződés teljesítésére, hanem teljes mértékben az ajánlattevőnek (vagy közös ajánlattevőknek) kell a szerződést teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...és a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) kizárólagos részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezetnek (a továbbiakban: projekttársaság) kell teljesítenie. Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetén az alvállalkozói teljesítés összesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Erőforrás igénybevételével kapcsolatos bejelentés formája

Kérdés: A dokumentációban szerepel, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdésének alkalmazása során a KDB D.453/17/2012. számú határozatában foglaltak figyelembevételével jár el. Mit tartalmaz ez a döntés?
Részlet a válaszából: […] ...igazolja. Miután az I. rendű felperes a III.2.3. pontban meghatározott Ml alkalmassági követelmény tekintetében egy korlátolt felelősségű társaság referenciáját (szakmai tapasztalatát) jelölte meg igazolásként, ezért nem utalhatott az igénybevétel módja körében a Kbt. 55...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Jogelőd referenciájának elfogadása

Kérdés: A 310/2011. kormányrendelet 15. § (3) bekezdésének a) pontjához készült kommentár szerint a jogelőd referenciájának jogszerű felhasználását az ajánlatkérő ellenőrzi. Hogyan fogadhatja el az ajánlatkérő a jogelőd referenciáit? Gondolom, formaváltás és egyesülés esetén egy az egyben, de szétválás esetén mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...egyértelmű. Gondoljunk arra a helyzetre, amikor a jogelőd versenyfelügyeleti bírságot kapott, és az ajánlattevő szétválik két gazdasági társaságra. A referenciák használhatósága kulcskérdés, hiszen a közbeszerzésben való siker feltétele lehet. Ennek érdekében azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Minősített ajánlattevők igazolásai jegyzékre kerüléskor

Kérdés: A minősített ajánlattevők jegyzékére felkerüléskor van-e lehetősége a kérelmezőnek erőforrás igénybevételére?
Részlet a válaszából: […] ...szerint többségi befolyás: azolyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogiszemélyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: befolyássalrendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...mivel lehetővé teszi a forgalomra vonatkozó nyilatkozattételesetében azt, hogy az időtartam igazodjon az adott gazdasági társaságlétrejöttének időpontjához, azaz a forgalomra vonatkozó nyilatkozattekintetében elegendő csak a létrehozástól kezdődő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Kizárólagos jogosultság figyelmen kívül hagyása a kiírásban

Kérdés: A kiírásban az ajánlatkérő olyan tevékenységre kér árajánlatot, és szerepel a megajánlott árértékelési szempontként, amelyet Magyarországon kizárólag egyetlen szervezet jogosult végezni, illetve teljesíteni. Mit tehetünk ebben az esetben? Felhívhatjuk-e erre az ajánlatkérő figyelmét, és jogszerű-e a fentiek szerinti kiírás? A többi tevékenységet – részben – alvállalkozó bevonásával tudnánk elvégezni. További probléma, hogy a tevékenység végzésére kizárólagos jogosult egyébként kizárás hatálya alatt is áll, azaz nem vehet részt közbeszerzési eljárásokban. Mi a megoldás ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] ...következő rendelkezést tartalmazza: több ajánlattevő közösen istehet ajánlatot. Az ajánlatkérő az ajánlattételt nem kötheti gazdaságitársaság, illetőleg meghatározott jogi személy alapításához, a közös ajánlatottevő nyertesektől azonban ezt megkövetelheti, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.