16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Konzorciumi tag kiválása
Kérdés: A Kbt. 139. § (1)-(3) bekezdései alapján helyes-e azon értelmezés, miszerint konzorcium esetén a konzorciumi tag a konzorciumból nem léphet ki pusztán azon az elven, miszerint üzleti megfontolásból nem érdeke a konzorcium tagjának lenni, kizárólag a személyében bekövetkező jogutódlás esetén szűnhet meg a konzorciumi tagsága? Helyes-e azon értelmezés, mely szerint konzorciumi megállapodásban nem köthető ki érvényesen a konzorciumi tag kizárása, amennyiben a tag tevékenysége, működése a közbeszerzési szerződés teljesítését pénzügyi vagy szakmai szempontból veszélyezteti, tekintettel a tagok egyetemes felelősségére?
2. cikk / 16 Ajánlattétel holdingstruktúrában
Kérdés: Amennyiben közös ajánlattevők azonos holdinghoz tartoznak, de szeretnék a többi céget is igénybe venni, abban az esetben feltétlenül kapacitást biztosító szervezetek lesznek-e, és kell-e EEKD-t is benyújtaniuk, vagy sem?
3. cikk / 16 Alvállalkozói teljesítés korlátja építési beruházásoknál
Kérdés: A Kbt. tavalyi módosítása eltörölte a 65%-os alvállalkozói teljesítési korlátot építési beruházások esetén. Miért volt erre szükség? A korábbi szerződésekre milyen hatással van ez a változás?
4. cikk / 16 Részvételi, teljesítési arány közös ajánlattétel esetén
Kérdés: Mi határozza meg az együttes ajánlattevőket? Gondolok itt a százalékos arányokra, a teljesítésben való részvétel arányára stb.
5. cikk / 16 Alvállalkozói teljesítés aránya építési beruházásnál
Kérdés: Építőipari cég vagyunk, kisszámú alkalmazottal. Indulnánk egy tenderen, de az alkalmazottainkkal nem tudjuk teljesíteni a szerződést. Milyen arányban vehetünk igénybe alvállalkozót a teljesítéshez?
6. cikk / 16 Konzorciumi tagok eltérő nyilatkozata alvállalkozók igénybevételéről
Kérdés: Közbeszerzési eljárásunk során közös ajánlattevők eltérő nyilatkozatot nyújtottak be a Kbt. 40. §-ának (1) bekezdése vonatkozásában. Ajánlatkérőként hiánypótlás keretében kértük a nyilatkozatok harmonizálását tekintettel a közös ajánlattétel miatt. Az ajánlattevő(k) előzetes vitarendezést kezdeményeztek, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő nem írta elő projekttársaság létrehozását a szerződéshez, és álláspontjuk szerint nyertességük esetén a szerződés megkötése során is közös ajánlattevőként, de külön jogi személyiséggel rendelkező félként képviselik magukat. Adhat-e be X és Y gazdálkodó szervezet eltérő nyilatkozatot a Kbt. 40. § (1) bekezdésére vonatkozóan, hiszen ebben az esetben mindkét ajánlattevő megjelölhetné ugyanazt az ajánlattevőt 10 százalék vagy 25 százalék alatti ajánlattevőként (közös ajánlatukra vonatkozóan összeszámítás nélkül)?
7. cikk / 16 Gazdasági társaság alapításának kötelezettsége
Kérdés: Kötelezővé teheti-e az ajánlatkérő a gazdasági társaság alapítását egy adott közbeszerzés vonatkozásában?
8. cikk / 16 Értelmező rendelkezések változása
Kérdés: Mi az oka annak, hogy az értelmező rendelkezések száma az új törvényben gyakorlatilag a felére csökkent a korábbihoz képest? Nem értjük az ajánlattevő fogalmának drasztikus szűkítését sem.
9. cikk / 16 Előzetes vitarendezési kérelem konzorcium által választott név alatt
Kérdés: Konzorciumként adtunk be ajánlatot egy önkormányzat által meghirdetett építési beruházás közbeszerzési eljárásában. Az ajánlatban megjelöltük a konzorcium vezetőjét, és konzorciumként önálló nevet is választottunk. Az ajánlattételi szakaszban előzetes vitarendezési kérelmet nyújtottunk be ezen a néven. Az ajánlatkérő érdemben nem vizsgálta a kérelmünket, hanem azt válaszolta, hogy a konzorciumot alkotó ajánlattevők együtt vagy külön-külön nyújthatnak be ilyen kérelmet, tekintettel arra, hogy a konzorcium nem jogi személy. Mi erről a véleményük?
10. cikk / 16 Egyéni vállalkozó és az általa tulajdonolt cég mint közös ajánlattevők
Kérdés: Egyéni vállalkozó vagyok. Tehetek-e közös ajánlatot olyan ajánlattevővel, amely egy olyan gazdasági társaság, amelyben én 70 százalékos részesedéssel rendelkezem?