Űrlapok hiányosságainak kezelése az EKR-ben

Kérdés: Mi történik, ha a benyújtott űrlapot hiányosan töltöm ki? Az űrlap a főszabály, tehát kérdés, hogy lehet-e hiánypótoltatni minden elemét, vagy további nyilatkozattal kell pótolni a hiánypótlás során? Gondolunk itt arra, hogy maga a benyújtás ténye nem került rögzítésre.
Részlet a válaszából: […] ...nem adta meg, abban az esetben a nyilatkozat technikailag a részvételi jelentkezés/ajánlat részeként benyújtásra került, csak hiányos tartalommal. Ebben az esetben attól függően hiánypótoltatható, hogy az űrlap tartalma maga hiánypótoltatható-e. Kizáró oki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Tárgyalásos eljárás szabályai

Kérdés: Tárgyalhat-e az ajánlatkérő azokról a paraméterekről, melyekkel kapcsolatban már az eljárást megindító felhívásban jelezte, hogy nem minősül tárgyalási alapnak? Módosíthatja-e ezt az álláspontját?
Részlet a válaszából: […] ...igényei szerint módosítja az ajánlatkérő, de jelenti azt, hogy javaslatokat benyújthatnak az ajánlattevők a műszaki és szerződési tartalom vonatkozásában.Ezt teszi egyértelművé a Kbt. alábbi szabálya:"87. § (1) * Az ajánlatkérő a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Többváltozatú ajánlattétel

Kérdés: Véleményük szerint többváltozatú ajánlattételnek minősül, ha egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során benyújtott szakmai ajánlatban az ajánlattevő olyan gyártói cikkszámot jelölt meg, amely nem az általa megnevezett termék cikkszáma?
Részlet a válaszából: […] ...ahol is az ajánlat konkrét tartalma nem azonosítható, továbbá ha a többféle termékmegjelölés miatt nem állapítható meg a konkrét tartalom.Azt, hogy a szakmai ajánlatot milyen tartalommal és milyen részletezettséggel kell benyújtani, az ajánlatkérő határozza meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Összeférhetetlenség vizsgálata ajánlattételi szakaszban

Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenítette az ajánlatkérő, tekintettel arra, hogy nem nyújtotta be az ajánlati felhívás VI.3.22 pontjában előírt összeférhetetlenségi nyilatkozatát. Az ajánlattevő ajánlata során jelezte, hogy nem kíván igénybe venni alvállalkozót és kapacitást nyújtó szervezetet. Az ajánlatkérő hiánypótlás keretében kérte, hogy nyújtsuk be az összeférhetetlenségi nyilatkozatot, de iratmintát és tartalmi elvárást nem fogalmazott meg. Az ajánlattevő nem nyújtott be hiánypótlást, de előzetes vitarendezésben jelezte, hogy nem ért egyet az ajánlatkérővel. Összeférhetetlenségi helyzetet miért vizsgál az ajánlatkérő ajánlattételi szakaszban? Az ajánlatkérő jogszerűen járt el az EVK elutasítása során?
Részlet a válaszából: […] ...például nem a megfelelő template-et használta az ajánlattevő, úgy a döntés támadható. Ha egyébként az ajánlatból kiderül az adott tartalom, akkor valójában megtörtént a nyilatkozattétel. Amennyiben az ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban template-et is készített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Műszaki egyenértékűség szabályának törlése

Kérdés: A műszaki egyenértékűség szabályát miért törölték a Kbt.-ből?
Részlet a válaszából: […] ...volt, függetlenül attól, hogy az egyenértékűség nem feltétlenül indikátorok alapján dől el, sőt jellegét tekintve a hasonló műszaki tartalom, használat sokkal tágabb egyenértékűség-meghatározást tesz lehetővé.(Kéziratzárás: 2023. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Feltételes közbeszerzés – felfüggesztett hatálybalépés

Kérdés: Önök szerint, ha feltételes közbeszerzést folytatunk le, akkor minden esetben elő kell írni a szerződésben a felfüggesztett hatálybalépést?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szerint az ajánlatkérő köteles a beérkezett ajánlatokat elbírálni, és eredményes közbeszerzési eljárást követően a szerződést a nyertes ajánlattevővel írásban megkötni [Kbt. 70. §. (1) bekezdés, Kbt. 131. § (1) bekezdés]. A Kbt. a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Nem egy meghatározott adat a felolvasólapon

Kérdés: Az egyik ajánlattevő a felolvasólapon a "vállalt teljesítési idő" értékelési részszempontra a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal ellentétben nem egy konkrét értéket (pl. 24 hónap) adott meg, hanem egy "tól-ig" értéket: 24-36 hónap. Ezen értékelési részszempontra a kötelezően megajánlandó minimális érték a 24 hónap volt. Az ajánlatában sehol máshol nem szerepel a vállalt teljesítési idő, kizárólag az említett felolvasólapon. Érvénytelenné kell nyilvánítani az ajánlatot, vagy az ajánlatkérő értelmezheti úgy, hogy az ajánlattevő a kötelezően előírt minimum 12 hónapos teljesítési időt tulajdonképpen megajánlotta, és mivel az értékelési sorrendet a "12-36 hónap" megajánlás nem befolyásolja, így az ajánlat érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...ezt az intervallumot nem lehet számonkérni, ennek mindenképpen változnia kell az ajánlathoz képest. A szerződést az ajánlatnak megfelelő tartalommal kötelesek a felek megkötni, így ez a pontatlanság nemcsak az értékelés, hanem a szerződéses kötelezettség vonatkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Szerződéstervezet feltöltése részvételi szakaszban

Kérdés: Amennyiben a szerződéstervezetet csak akkor teszi fel az ajánlatkérő, amikor megjelenik a korrigendum, abban az esetben nem tudunk kérdezni a szerződésről. Majd azt kéri az ajánlatkérő, hogy az első ajánlattételig Word formátumban, a javaslatainkkal ellátva töltsük fel az EKR-be meglátásainkat. Rendben van ez így?
Részlet a válaszából: […] ...második részében történt a késői közzététel. Így valójában az ajánlatkérő ugyan közzétette az információt, de ez tipikusan az a tartalom, mellyel kapcsolatban a második szakaszban kérdeznek az ajánlattevők. Figyelemmel arra, hogy a Kbt. kétszakaszos eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Hiánypótlás nem létező minisztérium tárgyában

Kérdés: Hogyan kell eljárni, ha az ajánlatkérő egy már nem létező minisztérium nevét akarja belekényszeríteni az EEKD-ba, pedig már nem az a neve? Javítsam ki a rossz névre? Ennek semmi értelmét nem látom.
Részlet a válaszából: […] ...nem követi, vagy esetleg úgy gondolja, hogy a keretmegállapodás második részében nem lehet eltérni az első részében nyilatkozott EEKD-tartalomtól. Például a www.ommf.gov.hu korábban a Technológiai és Ipari Minisztériumhoz tartozott, jelenleg egyértelműen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Műszaki leírásban előírt összetevők vagy a funkcionális megfelelőség vizsgálata

Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzés tárgyában folytat le közbeszerzési eljárást, a közbeszerzési dokumentáció részét képező ártáblázat tartalmazza a részletes termékfelsorolást és a termékekhez tartozó műszaki követelményeket. Konkrét márka nem került megjelölésre az egyes termékek kapcsán. Az ajánlatkérő kizárólag a felhívásban hivatkozott a 321/2015. Korm. rendelet 46. § (3) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: "azzal mindenben egyenértékű terméket elfogad". Kizárólag olyan termék ajánlható meg/fogadható el, amely az ajánlatkérő által felsorolt összetevőket tartalmazza? Az egyenértékűség vizsgálatát kizárólag az összetevők határozzák meg, vagy elegendő a funkcionális megfelelőség a termékek kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítmény- és funkcionális követelményeknek való megfelelés esetében is elfogadja. Azaz az egyenértékűséget, amennyiben a műszaki tartalom elég pontos, ennek megfelelően érti a jogszabály."46. § (4) A (2) bekezdés a) pontjára való hivatkozás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.
1
2
3
18