Súlyos szerződésszegés bejelentése

Kérdés: Önkormányzat ajánlatkérő vagyunk. Szerintünk az egyik szerződő partnerünk súlyos szerződésszegést követett el, kötbérezni akarjuk, és erről hivatalos levélben tájékoztattuk. A partnerünk jelezte, hogy nem fogadja el a véleményünket, és pert fog indítani, ha mégis szerződésszegésre hivatkozással kötbérezzük. Ebben az esetben mikor kell a súlyos szerződésszegést bejelenteni a Közbeszerzési Hatóság részére? Hiszen nem ismert a per kimenetele.
Részlet a válaszából: […] ...elvének érvényesítése körében szabályozza a súlyos szerződésszegés bejelentését: mikor, kinek, mely szervezet részére és milyen tartalommal kell bejelenteni. A Kbt. 142. § (5) bekezdése alapján az ajánlatkérő két esetben köteles a bejelentést megtenni: egyrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Műszaki leírásban előírt összetevők vagy a funkcionális megfelelőség vizsgálata

Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzés tárgyában folytat le közbeszerzési eljárást, a közbeszerzési dokumentáció részét képező ártáblázat tartalmazza a részletes termékfelsorolást és a termékekhez tartozó műszaki követelményeket. Konkrét márka nem került megjelölésre az egyes termékek kapcsán. Az ajánlatkérő kizárólag a felhívásban hivatkozott a 321/2015. Korm. rendelet 46. § (3) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: "azzal mindenben egyenértékű terméket elfogad". Kizárólag olyan termék ajánlható meg/fogadható el, amely az ajánlatkérő által felsorolt összetevőket tartalmazza? Az egyenértékűség vizsgálatát kizárólag az összetevők határozzák meg, vagy elegendő a funkcionális megfelelőség a termékek kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítmény- és funkcionális követelményeknek való megfelelés esetében is elfogadja. Azaz az egyenértékűséget, amennyiben a műszaki tartalom elég pontos, ennek megfelelően érti a jogszabály."46. § (4) A (2) bekezdés a) pontjára való hivatkozás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Pénzügyi alkalmassági követelmény meghatározásának szabályszerűsége

Kérdés: A felhívásban pénzügyi alkalmassági követelményként határozták meg, hogy az elmúlt három lezárt üzleti évben nem lehet több mint kétszer negatív az adózás utáni eredmény. Lehet ilyen alkalmassági követelményt meghatározni? Ha az alkalmassági követelményt szabálytalanul határozták meg, mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet által meghatározott lehetőségekkel, melyeket az ajánlatkérő megtölthet tartalommal. A kormányrendelet szabálya egy keretet határoz meg, melyen belül az ajánlatkérő dönthet arról, hogy a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Nyilatkozatminta kiadása a 833/2014/EU tanácsi rendelet 5k. cikk (1) bekezdése szerinti tilalommal kapcsolatban benyújtandó nyilatkozattételi felhívás során

Kérdés: Kötelező-e az ajánlatkérőnek nyilatkozatmintát kiadni az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU tanácsi rendelet 5k. cikk (1) bekezdése szerinti tilalommal kapcsolatban benyújtandó nyilatkozattételi felhívás során?
Részlet a válaszából: […] ...által előírt formai követelményeit.Amennyiben a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő a nyilatkozatot nem, vagy hiányos tartalommal nyújtja be, az ajánlatkérő a Kbt. 71. §-a szerinti hiánypótlás keretében köteles felhívni a részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

A Kbt. 69. § (11) bekezdése szerinti nyilatkozatminta tartalma

Kérdés: Az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott, a Kbt. 69. § (11) bekezdése szerinti nyilatkozatmintán pontosan milyen tényt vagy adatot lehet igazolni?
Részlet a válaszából: […] ...az érintett kizáró ok számát a Kbt. szerint annak érdekében, hogy az ajánlatkérő azonosítani tudja, mely kizáró okokat mivel és milyen tartalommal igazol az ajánlattevő.A kérdésben is hivatkozott Kbt.-rendelkezés alapján nem kérhető igazolás benyújtása, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Az ajánlatkérő lehetőségei összerendezetlen ajánlat benyújtása esetén

Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok az, ha az ajánlattevő gyakorlatilag összerendezetlenül bocsát rendelkezésre egy halom dokumentumot, melyből az ajánlatkérőnek kell kibogoznia, hogy mely részre kerül a szakember benyújtásra és hol a műszaki tartalom?
Részlet a válaszából: […] Egy ajánlat érvénytelenségét olyan ok alapozhatja meg, amely kimerít valamely érvénytelenségi okot, melyet a Kbt. 73. §-a meghatároz. Az alábbiakban azokat az érvénytelenségi okokat emeltük ki, amely egy összerendezetlen ajánlat esetében a dokumentumok azonosíthatósága és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Értékelést követő bírálat keretmegállapodásnál

Kérdés: Mi értelme van annak, hogy a keretmegállapodásban az értékelés után bírálhatok? Ez mit jelent abban az esetben, ha mindkettő eredménye az eljárás eredménye?
Részlet a válaszából: […] ...keretmegállapodás esetében az értékelés kiemelését és minden bírálati cselekmény ezt követő elvégzését, úgy valójában a műszaki tartalom vizsgálata és ennek megfelelően az ajánlattevők sorrendjének megállapítása történik először, majd ezt követően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Kapacitást biztosító bevonása mérleg szerinti eredmény igazolására

Kérdés: Bevonható-e kapacitást biztosító, amennyiben nem árbevételt, hanem mérleg szerinti eredményt kell igazolni?
Részlet a válaszából: […] ...eredmény fokozatosan kikopott a hazai joggyakorlatból, hiszen előírása viszonylag avítt szemléletet tükröz, ugyanakkor mint beszámolótartalom, valójában nincs korlátja annak, hogy az ajánlatkérő kapacitást biztosító szervezet bevonásával feleljen meg ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

A Kbt.-módosítás hatása folyamatban lévő szerződésekre

Kérdés: Az új jogszabály hatálybalépése hogyan érinti a már folyamatban lévő szerződéseket?
Részlet a válaszából: […] ...alá tartozásról, ennek azonban feltétele, hogy ilyen tartalmú legyen a szerződés. Mivel a szabályozás visszaható hatályú, így az ilyen tartalom hiányában továbbra is kérni kell az egyedi nyilatkozatokat, vagy a Kbt. 141. §-ának (6) bekezdése alapján, mint nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Külföldi gazdasági szereplők igazolásainak beszerzése, hiánypótoltatása

Kérdés: Egy uniós értékhatárt elérő közbeszerzési eljárásunkban az egyik ajánlattevő külföldi, osztrák. Az ESPD II. részében az A /e) pontban "Igen" választ írt:
"e) A gazdasági szereplő tud-e igazolást adni a társadalombiztosítási járulékok és adók megfizetéséről, vagy meg tudja-e adni azt az információt, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő számára, hogy közvetlenül beszerezze azt bármely tagország díjmentesen hozzáférhető nemzeti adatbázisából?" "Ha a vonatkozó információ elektronikusan elérhető, kérjük, adja meg a következő információkat:" ide nem írt semmit. Az e-Certisben a társadalombiztosítási és adófizetési kötelezettség szempontoknál azt látom, hogy "Igazolás nem lehetséges". Nem tudom, hogy kell-e hiánypótoltatnom, egyáltalán be kell-e írnia valamit az ajánlattevőnek? Ha igen, mit? Az ESPD III. részében a Kizáró okok A., B., C., D. pontjaiban az ajánlattevő azt nyilatkozta, hogy az információ elektronikusan NEM elérhető. Külföldi ajánlattevőnek be kellene írnia a konkrét URL-t, hiszen ő nem szerepel a magyar adatbázisokban. Jól tudom? Az e-Certis rendszert nem igazán értem. A típusnál "Igazolás", "Szempont", "Kibocsátó" szerepel. Hogyan kell értelmezni? Például ahol igazolást ír, ott be kell kérni az igazolást, ha magától nem csatolja az ajánlattevő? Tehát a kérdésem, hogy a fent megnevezett hiányokat kell-e hiánypótoltatnom és hogyan?
Részlet a válaszából: […] ...magának kell megkeresnie a vonatkozó információt. Amennyiben nem magyar nyelvű a nyilvántartás, úgy az ajánlattevőtől az érintett adattartalom fordítása is kérhető.Az előző bekezdésben megjelölt Kbt.-rendelkezés alapján nem kérhető igazolás benyújtása, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.
1
2