Több elemet érintő szerződésmódosítás egy megállapodással

Kérdés: A Kbt. 141. § (3) bekezdésének első mondata értelmében jogszerűek lehetnek a következő, több elemet érintő szerződésmódosítások egyetlen szerződésmódosítás keretében? A szerződésmódosítás egyik eleme a szerződés értékének módosítását célozza a de minimis értékhatáron belül, amelyre vonatkozóan a Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pontját jelöljük meg jogalapként, míg a szerződésmódosítás másik eleme határidő-módosítást takar, amelynek jogalapjaként a Kbt. 141. (4) bekezdés c) pontját jelöljük meg, és annak megfelelően igazoljuk a módosítás okait. Esetleg további, harmadik elemként pedig pótmunkát, azaz további építési munkákat határozunk meg, amelynél a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja lesz a megjelölt jogalap, és annak megfelelően kerül a szükségessége igazolásra.
Részlet a válaszából: […] ...külön kell választania, és ebben az esetben a de minimist is indokolnia érdemes, hiszen egyébként nem lesz egyértelmű, hogy mi a pótmunka-tartalom az ármódosításban.Összességében: kifejezetten kockázatosnak tartjuk, különösen a két áralapú módosítási elem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Részekre bontás jogszerűsége építési beruházás tárgyú közbeszerzések esetén

Kérdés: Építési beruházás (útfelújítás, aszfaltozás és térkövezés) tárgyú közbeszerzési eljárás esetében hogyan érvényesülnek az összeszámítási szabályok? Van-e lehetőség részekre bontásra, milyen szempontok alapján kell megítélni az egyes részek összetartozását, avagy elkülöníthetőségét?
Részlet a válaszából: […] ...amelyek ráadásul egy településrészt alkotnak, aszfaltburkolatú utat, illetőleg térkő burkolatú járdát kell építeni, akkor a műszaki tartalom is nyilvánvalóan azonos, így az összeszámítási kötelezettség egyértelműen fennáll.(Kéziratzárás: 2022. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Közbeszerzések ellenőrzésének gyakorlati problémái

Kérdés: Az ellenérték kifizetésénél alapvető problémát jelent, főleg az uniós költségből történő megvalósítások esetén, hogy az ellenőrzések nagyon elhúzódnak, emiatt a beruházást kezdeményező intézmény, önkormányzat stb. a felvett hitelek miatt olyan lehetetlen helyzetbe, adósságba kerülhet, ami számára nagy teher. Előfordul olyan beszerzés, ahol a megvalósítást követően eltelt egy év múlva kerül csak sor az uniós ellenőrzésekre, és az eljárás lezárása után kapják meg az önkormányzatok a pénzt. Ez nem a közbeszerzési tárgykörbe tartozik, de valamilyen rendezés e téren is szükséges lenne, mert összefüggésben van a kifizetések elhúzódásával. Tudnak-e ebben a körben érdemi változásról?
Részlet a válaszából: […] ...amelynek értelmében az ajánlatkérőként szerződő fél kötelesaz ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal valóteljesítésétől számított legkésőbb harminc – az Európai Unióból származóforrásból támogatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Tanácsadói tevékenység feltételei a gyakorlatban

Kérdés: Hogyan lehet a közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe bekerülni? A gyakorlatom megvan, de nem tudom, ebből mit fogadnak el, kinek kell tanúsítania az eljárásaimat, stb.?
Részlet a válaszából: […] ...Tanácsa Közleménye adja meg, amely aKözbeszerzési Értesítő 2004. november 5-i, 127. számában jelent meg, akövetkezőkben összefoglalt tartalommal.Mint az ismeretes, a közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébemagánszemély, valamint szervezet felvételére egyaránt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.