39 cikk rendezése:
1. cikk / 39 Árindokolás elfogadhatósága
Kérdés: Egy több részből álló közbeszerzési eljárásunkban az egyik részben árindokolást kértünk az első helyezettől. Az ajánlattevő beadott egy többoldalas indokolást számításokkal, de egy helyen arra hivatkozik, hogy az ár kialakítása során figyelembe vette, hogy több részben is ajánlatot adott be. Véleményük szerint elfogadható, ha az árindokolásban az ajánlattevő több részajánlat nyertességének lehetőségére hivatkozik?
2. cikk / 39 EEKD kitöltése kapacitást nyújtó szervezet részére
Kérdés: EEKD-nyilatkozatot az EKR-es űrlap kivételével kell töltenünk? Volt, hogy korábbi közbeszerzésben külön ki kellett töltenie a kapacitást nyújtónak, ezért merült fel bennem.
3. cikk / 39 Válasz megtagadása elkésett, kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérelem esetén
Kérdés: Megtagadhatja-e az ajánlatkérő jogszerűen azon kérdések megválaszolását, amelyeket az ajánlattevő határidőn túl tett ugyan fel, de a megfelelő ajánlattételhez szükséges releváns információk megszerzésére vonatkoznak?
4. cikk / 39 DBR ajánlattételi szakasza a KEF portálon
Kérdés: Milyen módon zajlik a dinamikus beszerzési rendszer ajánlattételi szakasza a KEF portálon?
5. cikk / 39 Közzététel a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban
Kérdés: A Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban a 115. § (7) bekezdése szerinti közzétételnél elegendő az EKR rendszer általi közzététel, vagy ajánlatkérői oldalról is nyilvánossá kell tenni a közbeszerzési dokumentumokat? Kérdés továbbá, hogy a közbeszerzési dokumentumok alatt "a közzététel vonatkozásában" kifejezés alatt mit kell érteni? (Tervek, műszaki leírás, közbeszerzési iratminták, szerződéstervezet stb.)
6. cikk / 39 Adattartalom külső tárhelyre helyezése EKR-ben történő tájékoztatással
Kérdés: Elfogadott az, ha az ajánlatkérő egy építési beruházás esetén a nagy terjedelmű műszaki dokumentációt az EKR-be feltöltött tájékoztatásban jelzett címen elérhető szerverre tölti fel? Ha elfogadott, elegendő-e, ha csak az ajánlattételi határidő lejártáig marad ott az anyag? Ez esetben hogyan történik a továbbiakban az iratmegőrzés?
7. cikk / 39 EKR mellőzése hirdetmény nélküli eljárás esetén
Kérdés: Kötelező-e hirdetmény nélküli eljárás esetében az EKR alkalmazása? El lehet-e tekinteni egyes eljárási cselekmények lefolytatásától ebben az esetben – például tárgyalási meghívó kiküldése?
8. cikk / 39 Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén
Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
9. cikk / 39 Hiánypótlás, indokolás feltöltése az EKR-be több részajánlat esetén
Kérdés: Az EKR kormányrendelet szerint elegendő több részajánlat esetében egy helyre feltöltenem az indokolást, hiánypótlást? Kell erről nyilatkoznom, vagy csak ha kéri az ajánlatkérő? Ha kell nyilatkoznom, melyik résznél és milyen tartalommal?
10. cikk / 39 Ajánlat érvénytelensége beárazatlan tételek esetén
Kérdés: Érvénytelen-e az ajánlat, ha az ajánlattevő nem minden tételt árazott be, azaz néhány tétel anyag- és díjköltsége is nullásan szerepel? A) esetben az ajánlati felhívás kifejezetten rögzíti az érvénytelenségi esetet, B) esetben nem rendelkezik az ajánlati felhívás/dokumentáció. Milyen következménye lehet annak, ha az ajánlatkérő az eljárás során nem tett fel kérdést a nullás tétellel kapcsolatban?
