Iratok eljuttatása ellenőrző szervhez

Kérdés: Milyen módon juttathatók el az iratok az ellenőrző szervhez?
Részlet a válaszából: […] ...ennek egyéb akadálya lenne, abban az esetben az érintett dokumentumok EKR-ből történő kinyomtatása nem eredményezi az eredeti adattartalom eljuttatását az ellenőrző szervezethez. Az elektronikusan beérkezett dokumentumok jellemzően nem rendelkeznek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Árazott költségvetés fájlformátuma miatti érvénytelenség

Kérdés: Ha .xls formátumban nem töltöttem fel az árjegyzéket, érvénytelen lesz az ajánlatom? (Egy 2021-es ügyben azt láttam, hogy ez tartalmi kérdésnek minősült, és így érvénytelen lett az ajánlat.)
Részlet a válaszából: […] ...önálló funkciót rendelt, ennélfogva az annak benyújtására előírt ajánlatkérői követelmény nem pusztán formai, hanem többlettartalommal rendelkezik. "Amennyiben az ajánlat e dokumentumot nem tartalmazza, az nem minősíthető pusztán a Korm. rendelet 11. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Eljárási dokumentumok és árlejtés lefolytatásának eltérése

Kérdés: Lehet-e eltérés az eljárási dokumentumok és az árlejtés lefolytatása között?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (2)-(4) bekezdései, (3) bekezdés a)-d) pontok.Az érintett esetben eltérő volt az ajánlatkérő eljárási dokumentumában foglalt tartalom és az árlejtés beállítása, azaz nem a kormányrendelet 28. §-a szerinti tájékoztatási kötelezettség alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

EKR mellőzése hirdetmény nélküli eljárás esetén

Kérdés: Kötelező-e hirdetmény nélküli eljárás esetében az EKR alkalmazása? El lehet-e tekinteni egyes eljárási cselekmények lefolytatásától ebben az esetben – például tárgyalási meghívó kiküldése?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdésének d) pontja előírja a Kbt. 103. §-ának (6) bekezdése szerinti adatok EKR-ben történő feltüntetését a következő tartalommal: az ajánlatkérő köteles az EKR-ben közzétenni a 103. § (6) bekezdés és 115. § (7) bekezdés szerinti dokumentumokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...azt, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának mely elemére tette meg az ajánlatát, az ajánlati kötöttség kizárólag az ajánlati tartalomra állhat be. Nem elfogadható tehát a kérelmező állítása, mely szerint pusztán az a tény, hogy az Extremplast Bt. a 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Hirdetmények karakterkorlátja

Kérdés: Mi a teendő, ha nem fér el a tartalom a hirdetményben karakterkorlát miatt?
Részlet a válaszából: […] ...karakterkorlátját az Európai Unió Hivatalos Lapjának a Kiadóhivatala állította be, amely nem változtatható. A hazai hirdetménytartalom eleve sokkal gazdagabb, mint máshol, hiszen a minősített ajánlattevői rendszertől való eltéréstől az értékelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...részre osztani. Az üzleti titok szempontjából nem érzékeny részre, valamint az egyenértékűség igazolásához szükséges üzleti titok tartalomra.Segítséget nyújthat a kérdés megítéléséhez a Fővárosi Ítélőtábla közigazgatási ügyben hozott FIT-H-KJ-2012-83...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlaton belülkülön "üzleti titok" felirattal kezd, és az oldalszámot is jelezve (például213-258) egyértelművé teszi mind a tartalomjegyzéken, mind az ajánlat tartalmirészében is azt. Nem kell tehát fizikailag is elkülöníteni az üzleti titkottartalmazó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.