Több elemet érintő szerződésmódosítás egy megállapodással

Kérdés: A Kbt. 141. § (3) bekezdésének első mondata értelmében jogszerűek lehetnek a következő, több elemet érintő szerződésmódosítások egyetlen szerződésmódosítás keretében? A szerződésmódosítás egyik eleme a szerződés értékének módosítását célozza a de minimis értékhatáron belül, amelyre vonatkozóan a Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pontját jelöljük meg jogalapként, míg a szerződésmódosítás másik eleme határidő-módosítást takar, amelynek jogalapjaként a Kbt. 141. (4) bekezdés c) pontját jelöljük meg, és annak megfelelően igazoljuk a módosítás okait. Esetleg további, harmadik elemként pedig pótmunkát, azaz további építési munkákat határozunk meg, amelynél a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja lesz a megjelölt jogalap, és annak megfelelően kerül a szükségessége igazolásra.
Részlet a válaszából: […] ...külön kell választania, és ebben az esetben a de minimist is indokolnia érdemes, hiszen egyébként nem lesz egyértelmű, hogy mi a pótmunka-tartalom az ármódosításban.Összességében: kifejezetten kockázatosnak tartjuk, különösen a két áralapú módosítási elem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Az ajánlatkérő lehetőségei összerendezetlen ajánlat benyújtása esetén

Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok az, ha az ajánlattevő gyakorlatilag összerendezetlenül bocsát rendelkezésre egy halom dokumentumot, melyből az ajánlatkérőnek kell kibogoznia, hogy mely részre kerül a szakember benyújtásra és hol a műszaki tartalom?
Részlet a válaszából: […] Egy ajánlat érvénytelenségét olyan ok alapozhatja meg, amely kimerít valamely érvénytelenségi okot, melyet a Kbt. 73. §-a meghatároz. Az alábbiakban azokat az érvénytelenségi okokat emeltük ki, amely egy összerendezetlen ajánlat esetében a dokumentumok azonosíthatósága és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása

Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...jogi álláspontja szerint egyértelműen megállapítható, hogy a felolvasólapon a szakemberek többlettapasztalata tekintetében megadott adattartalom nem az alkalmasság igazolására vonatkozott, hanem az az értékelési szempontra tett ajánlati tartalom.A kérelmező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdésének alkalmazása során az árra vonatkozó értékelési szempont csak 50 százalék lehet.A 2. § (1) bekezdése a következő tartalommal érvényes: építési beruházás esetén a tervező kiválasztására irányuló eljárás minden esetben megelőzi az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Régi Kbt. szabályainak alkalmazása alvállalkozói kifizetésekre

Kérdés: Alkalmazható-e 2012-ben a régi Kbt. kifizetésre vonatkozó szabálya? Amennyiben nem alkalmazható a 2011-ben hatályban lévő Kbt., abban az esetben a 2012-es Kbt.-ben van-e valamilyen utalás a 10 százalék alatti alvállalkozó kifizetési kötelezettségére? Milyen lehetőségek vannak arra az esetre, ha a fővállalkozó esetlegesen nem adja ki a teljesítési igazolást a munka elvégzését követően?
Részlet a válaszából: […] ...fél a teljesítéstmegelőzően nyújtja be a számlát, a fizetési határidő nem haladhatja meg aszerződésben meghatározott módon és tartalommal történő teljesítés (építésiberuházás esetén az átadás-átvételi eljárás befejezésének) napját követő 30napot.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Kizáró ok a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben

Kérdés: Hogyan kezeljük, amikor egy kizáró ok nem a Kbt.-ben, hanem egy másik törvényben jelenik meg, jelesül a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben?
Részlet a válaszából: […] ...az előírás.Egyértelmű továbbá, hogy az eljárás során kell kizárni azt az ajánlattevőt,akiről jogerős határozat született azzal a tartalommal, amely szerint aszükséges munkabéremelést nem teljesítette. A szabályozás azonban nem tartalmazolyan elemeket, amelyek szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Új szabályok a közbeszerzési szerződésekre

Kérdés: Az új törvény tartalmaz majd új szabályokat a szerződés megkötése és teljesítése vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...belül be kelljelenteni a cégbíróságon.A szerződés teljesítésére az új Kbt.-ben a 130. § (1)-(6)bekezdései vonatkoznak a következő tartalommal:– az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződés teljesítésénekelismeréséről (teljesítésigazolás) vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Kizáró okok vizsgálatának időintervalluma

Kérdés: Az ajánlatkérő – a dokumentáció szerint – a kizáró okok bekövetkezését az eljárás befejezéséig vizsgálja. Mi a helyzet, ha a kizáró ok a szerződéskötést megelőzően vagy a szerződés teljesítése ideje alatt következik be? És: mi tekinthető az eljárás befejezésének?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá az erőforrást nyújtó szervezet a(3) bekezdésben előírt határidőn belül az igazolásokat nem, vagy nem megfelelőtartalommal csatolja, az ajánlatkérő az eredményhirdetést követő kilencediknapon elektronikus úton felhívja a következő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Referenciaigazolások száma alvállalkozó igénybevételénél

Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (1) bekezdése szerint: "Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés 10 százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának..." Mi egy német gyártó cég áruját száz százalékban szeretnénk egy itthoni közbeszerzési pályázaton magyar kft.-ként megajánlani. Mi, azaz a magyar kft. minden feltételnek megfelelünk, de az ajánlatadás egyedi feltétele egy nagy darabszámú azonos áru egyazon vevőnek történt referenciaszállítása, amit csak a német gyártó tud felmutatni. Ha a Kbt. szövegében "és" helyett "vagy" állna, úgy az számunkra egyértelmű lenne. Kérdésünk: elegendő a német alvállalkozó referenciaigazolása, vagy szükség lenne a miénkre is?
Részlet a válaszából: […] ...alvállalkozójával, úgy egy referenciaigazolás elég – méghozzátermészetesen a német cég számára kiállítva, a megfelelő tartalommal, melyet azajánlatkérő – illetve a Kbt. – előírt (előír)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Nyilatkozattartalom "harmadik személy" esetén

Kérdés: A Kbt. 71. és 105. §-a alapján az ajánlattevőnek/jelentkezőnek nyilatkoznia kell harmadik személy és alvállalkozók témakörben. Kérdésem, ha egy ajánlattevő 10 százalék feletti alvállalkozót von be a teljesítésbe, és nyilatkozik a 10 százalék alatti alvállalkozók kizáró okai tekintetében, akkor a harmadik személlyel kapcsolatban mit kell nyilatkoznia? A 10 százalék feletti alvállalkozó által ellátandó tevékenységet is le kell nyilatkozni az ún. harmadik személyes nyilatkozatnál?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 71. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatban – haezt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta – meg kell jelölni– a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel összefüggésben azajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni, e szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.
1
2