Kárigény érvényesítése konzorciummal szemben felelősségbiztosítás alapján

Kérdés: Közös ajánlattevők esetében összeadódhatnak-e a felelősségbiztosítások limitösszegei, együttes megfelelés formájában? Hogyan tudjuk a kárigényt érvényesíteni, ha két szerződőnk van, ahol egyetemleges a felelősség?
Részlet a válaszából: […] ...szerződéseiből, hanem legalább egy szerződő fél kell, hogy rendelkezzen az ajánlatkérő által előírt biztosításmértékkel és tartalommal.Ha a felelősségbiztosítás nem alkalmassági követelményként kerül előírásra, hanem szerződéskötési feltételként,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Támogatott önkormányzat és támogatást nyújtó társulás beszerzése konzorciumban

Kérdés: Önkormányzatunk egy hazai forrású támogatásból közbeszerzés-köteles építési tevékenységet szeretne megvalósítani. A beruházást az önkormányzat egy, egyéb témákban is érdekelt társulásával közösen szeretné megvalósítani, oly módon, hogy a megvalósításához szükséges, valamennyi közbeszerzési tevékenység végzésével (műszaki ellenőr, közbeszerző projektmenedzser) megbízná a társulást. Kérdésként vetődik fel, hogy az önkormányzat mint támogatott (kb. 90 százalék) és a társulás mint a beruházás megvalósításához kb. 10 százalékos mértékű támogatást nyújtó által megvalósuló beruházásban létrejövő konzorcium megbízhatja-e minden közbeszerzési tevékenységgel a társulást? Lehet-e alkalmazni a Kbt. 29. §-ában meghatározott közös eljárást? Milyen módon kell a megbízást dokumentálni, vagy ilyen esetben a törvényből adódik, hogy a megbízott szabályzata, közbeszerzési terve stb., valamint egyéb dokumentumai alapján és elvárásainak megfelelően jár el a megbízott, a társulás? Ilyen esetben az esetleges szabálytalansági eljárás, és az abból adódó felelősség és terhek egyértelműen a megbízottat terhelik, vagy egyetemleges a felelősség? Mit jelent a 29. § (4) bekezdésében meghatározott együttes felelősség? Ha a társulás végül nem ad a beruházáshoz támogatást (a beruházás a támogatásból megvalósítható), de az önkormányzat megbízza a fenti feladatokkal a társulást (közbeszerzés lebonyolítása), akkor a társulás ajánlatkérőnek minősül? Utóbb ebből származhat-e az önkormányzatnak kötelezettsége? Ez esetben a közbeszerzés és egyéb feladatok ellátása szolgáltatási tevékenységnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...azonban rossz utasítást kap, a bírálóbizottság mást állapít meg, a döntéshozó másként dönt, vagy közvetlen felelőssége a műszaki tartalom vonatkozásában nem állapítható meg, akkor a felelőssége is mérsékelt lesz, mint bármely független akkreditált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Kérelem hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységre

Kérdés: Milyen szempontokat kell figyelembe venni a gyakorlatban a hivatalos közbeszerzési tanácsadói kérelem benyújtásakor?
Részlet a válaszából: […] ...kell a rendeletbenmeghatározott számú közbeszerzési eljárással összefüggésben végzettközbeszerzési tevékenységet a 8. § szerinti tartalommal. A rendelet 4. §-aszerinti közbeszerzési gyakorlattal rendelkező kérelmezőknek a 9. §-nakmegfelelő módon 4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.

Tanácsadói tevékenység feltételei a gyakorlatban

Kérdés: Hogyan lehet a közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe bekerülni? A gyakorlatom megvan, de nem tudom, ebből mit fogadnak el, kinek kell tanúsítania az eljárásaimat, stb.?
Részlet a válaszából: […] ...Tanácsa Közleménye adja meg, amely aKözbeszerzési Értesítő 2004. november 5-i, 127. számában jelent meg, akövetkezőkben összefoglalt tartalommal.Mint az ismeretes, a közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébemagánszemély, valamint szervezet felvételére egyaránt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.

Kötelező igazolások, az igazolások tartalma

Kérdés: Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő előírhatja-e hatósági, avagy más felügyeleti szerv igazolásának a csatolását (például gépjárművezető-képzésre irányuló beszerzés esetén a Közlekedési Főfelügyelet igazolását)? Meghatározhatja-e az ajánlatkérő az igazolások tartalmát?
Részlet a válaszából: […] ...(köz)okiratok tartalmát nem határozhatja meg, hiszen az okiratokat a kiállító hatóság a rendelkezésére álló tények alapján tölti ki tartalommal, illetőleg bizonyos közokiratok (például cégkivonat, erkölcsi bizonyítvány stb.) tartalmát jogszabály kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.