Pénzügyi alkalmassági követelmény meghatározásának szabályszerűsége

Kérdés: A felhívásban pénzügyi alkalmassági követelményként határozták meg, hogy az elmúlt három lezárt üzleti évben nem lehet több mint kétszer negatív az adózás utáni eredmény. Lehet ilyen alkalmassági követelményt meghatározni? Ha az alkalmassági követelményt szabálytalanul határozták meg, mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet által meghatározott lehetőségekkel, melyeket az ajánlatkérő megtölthet tartalommal. A kormányrendelet szabálya egy keretet határoz meg, melyen belül az ajánlatkérő dönthet arról, hogy a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Teljesítési részhatáridők módosításának jogszerűsége

Kérdés: A D. 166/2022. számú döntés alapján mi a véleményük: jogszerűtlen vagy sem a teljesítésre vonatkozó részhatáridők módosítása, korrigendum közzétételével?
Részlet a válaszából: […] ...felmerülnek, azaz az előírások voltak hiányosak. Az ajánlatkérő felelőssége, hogy a valós beszerzési igényének megfelelő tárgyra, tartalomra kössön teljesíthető feltételekkel szerződést. Ha ezt csak a Kbt. 55. § (6) bekezdésének a figyelembevételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Hirdetmények karakterkorlátja

Kérdés: Mi a teendő, ha nem fér el a tartalom a hirdetményben karakterkorlát miatt?
Részlet a válaszából: […] ...karakterkorlátját az Európai Unió Hivatalos Lapjának a Kiadóhivatala állította be, amely nem változtatható. A hazai hirdetménytartalom eleve sokkal gazdagabb, mint máshol, hiszen a minősített ajánlattevői rendszertől való eltéréstől az értékelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdésének alkalmazása során az árra vonatkozó értékelési szempont csak 50 százalék lehet.A 2. § (1) bekezdése a következő tartalommal érvényes: építési beruházás esetén a tervező kiválasztására irányuló eljárás minden esetben megelőzi az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

ESPD (EEKD) információtartalma

Kérdés: A 321/2015. Korm. rendelet alapján, ha az ajánlatkérő már az ESPD-ben kéri az alkalmassági követelményeknek való megfelelés részletes igazolását, a kormányrendelet 2. §-ának (5) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek a megkövetelt alkalmassági követelményeket pontosan fel kell tüntetni a formanyomtatványban. Ez most a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a formanyomtatványba beillesztjük – például műszaki alkalmassági követelmény esetében – az AF. III.1. 3. pontja szerinti – minimumkövetelményt, az ajánlattevőnek pedig az alkalmassági követelménynek megfelelően részletesen nyilatkoznia kell a formanyomtatványban. Tehát nem csak az ESPD-minta szerinti "leírás, összegek, dátumok, megrendelők" adattartalom szerint, hanem például arról is, hogy a referenciák szerződésszerűen kerültek teljesítésre. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy ezen 321/2015. Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése szerinti követelménynek hogyan tud megfelelni az ajánlatkérő akkor, ha az ESPD mintáját az erre szolgáló elektronikus webfelületen készíti el, és ezen a webfelületen is kéri azt benyújtani? Ezen a felületen ugyanis nincs lehetőség arra, hogy akár az ajánlatkérő akár az ajánlattevő plusz adattartalmat/kiegészítést írjon be a formanyomtatványba (és így az alkalmassági követelményeket sem tudja pontosan feltüntetni).
Részlet a válaszából: […] Az egységes európai közbeszerzési dokumentum nem arra szolgál, hogy annak az eljárást megindító hirdetményre vonatkozó részét az ajánlatkérő megismételje. Az EEKD-t az ajánlattevőnek a hirdetménnyel együtt kell olvasnia, és így kitöltenie. Az EEKD (ESPD) valójában nem arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Európai dokumentum meghatározása

Kérdés: Mit jelent az egységes európai dokumentum? Az új irányelvekkel kapcsolatban hallottam, és nem értem, milyen célt szolgál.
Részlet a válaszából: […] ...e szervezetek vonatkozásában is be kell az ajánlattevőnek nyújtania. A dokumentum tehát minden ajánlatkérő számára azonos módon előírt tartalommal és formai felépítéssel biztosít keretet arra, hogy az ajánlatkérő által az eljárást megindító hirdetményben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Ajánlati ár emelése hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlattevő nincs kötve ajánlatához, csak a tárgyalást követően benyújtott végleges ajánlathoz. Emelheti az ajánlattevő az ajánlati árát, ha a műszaki tartalom nem módosult? A közbenső ajánlat benyújtását megelőzően megküldtük valamennyi ajánlattevő részére, hogy a megrendelésre kerülő alkalmazásfejlesztésnek (programnak) tartalmaznia kell a licencdíjakat is, azonban az egyik ajánlattevő a közbenső ajánlatában sem számolt ezzel a költséggel. A végső ajánlattétel során kiegészítheti (tehát emelheti) ezzel a költséggel az ajánlati árat?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadása során feltételezzük, hogy az ajánlatkérő nem írta elő, hogy az ár nem növekedhet a tárgyalás során, valamint az árváltozást sem zárta ki (Kbt. 98. §). Amennyiben tehát az ajánlatkérő nem megfelelően árazott be egy-egy tételt, a tárgyalás épp erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...a kizáró oki ésalkalmassági követelmények vizsgálatára, kirívó ellenszolgáltatások,kötelezettségvállalás vizsgálatára, műszaki tartalom vizsgálatára van szükség,majd megtörténik a bírálati szempontok szerinti értékelés. Az érvényességvizsgálata eltérően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Üzleti titok referenciaigazolásban

Kérdés: A műszaki alkalmasság vonatkozásában az ajánlatkérők gyakran kérnek referenciaigazolást, meghatározott adattartalommal. Vannak olyan esetek, amikor olyan adatokat is kérnek a referenciaigazolás részeként, amelyek üzleti titkot, esetleg nem publikus gyártásitechnológia-leírást tartalmaznak. Milyen lehetőség van arra, hogy ezek az adatok ne kerülhessenek a szintén ajánlatot tevő versenytársak birtokába?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmasság igazolásának vonatkozásában az alábbiKbt.-beli szabály szab korlátokat. Az ajánlatkérőnek a közbeszerzési törvény 66. és a 67.§-ában meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő(alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...köteles kiadni;– az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőneka szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számítottlegkésőbb harminc – az Európai Unióból származó forrásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.
1
2