Az ajánlatkérő kötöttsége a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz

Kérdés: Szerződésmódosítás esetén az ajánlatkérő később, egy esetleges jogorvoslati eljárás során kiegészítheti-e a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglalt jogszabályi és ténybeli indokokat újabbakkal, áttérhet-e más indokokra a szerződésmódosítás körében, avagy teljes egészében kötve van a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz? Hivatkozhat-e az ajánlatkérő a szerződésmódosítás okaként arra, hogy a szerződés megkötésére a tervezettnél későbbi időpontban került sor?
Részlet a válaszából: […] ...§ (7) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles a szerződés módosításáról a külön jogszabályban meghatározott minta szerinti tartalommal hirdetményt közzétenni, és e kötelezettsége alól csupán egyetlen esetben mentesül, nevezetesen akkor, ha a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos részleteket sok más egyéb információmellett az ajánlatkérő honlapján köteles közzétenni. A szabályozás a következőtartalommal lép majd életbe.Az ajánlatkérő köteles az alábbi adatokat, információkat,dokumentumokat, ha rendelkezik honlappal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Tévesen megadott áfakulcs korrekciója

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként tévesen határoztuk meg az áfa mértékét. (A beszerzés tárgya 5 százalékos áfatartalommal bírt, ajánlatunkban 20 százalékos áfamértéket tüntettünk fel.) Az ajánlatból kitűnt a nettó egységár – ezt a kiírás szerint meg is kellett határoznunk –, s bár megengedett volt a teljes körű hiánypótlás, nem kaptunk felhívást, és az ajánlat javítása sem történt meg a fentiek körében. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt, és nettó szinten a mi ajánlatunk jobb volt, mint a nyertes ajánlattevőé. (Az eljárásban ketten vettünk részt ajánlattevőként.) Kérdéseink: kellett-e és kinek javítani az áfamérték meghatározásában elkövetett hibát? A kérdés szerinti esetben fel kellett volna hívni minket e körben hiánypótlásra? A nettó vagy a bruttó árat (értéket) kell-e figyelembe venni a közbeszerzés értékének meghatározásakor? Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő esetünkben? Idetartozik, hogy a kiírás szerint az árajánlatot egy példányra kellett megadni úgy, hogy a nettó ár mellett egyértelműen szerepeljen az áfa százalékosan meghatározva és összegszerűen is, és szerepeljen a bruttó ár is.
Részlet a válaszából: […] ...körébe, hiszen itt nem hiányzó igazolásról,nyilatkozatról van szó. Viszont, tekintettel arra, hogy az ajánlatokat eltérőáfatartalommal adták meg, az ajánlatkérő akkor járt volna el kellőgondossággal, ha erre a körülményre a Kbt. 85. §-a szerint rákérdez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...köteles kiadni;– az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőneka szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számítottlegkésőbb harminc – az Európai Unióból származó forrásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] ...volna az eredeti (nyertességi) sorrenden,illetőleg hatással van az ellenszolgáltatásra (kötbér mértékének csökkentése,műszaki tartalom szűkítése), nehezen fogadható el, még esetleges érdeksérelemesetén is. A takarítandó felület megsemmisülése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Jogorvoslati lehetőség a kivitelezett műszaki tartalom jelentős eltérése esetén

Kérdés: Építési beruházás esetén a kivitelezett műszaki tartalom a dokumentációtól, illetőleg a nyertes ajánlattevő ajánlatától – jól látható módon – jelentős mértékben eltért. 1. Egyéb érdekeltként jogorvoslati kérelmet csak a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételét követően (30 napon belül) lehet benyújtani, vagy már az építési beruházás megvalósulása során is? 2. Mi a jogsértés jogvesztő határideje: - az ajánlatkérő és az ajánlattevő közötti (a pályáztatás tartalmától eltérő) vállalkozási szerződés megkötésének ideje, vagy - a teljesítésről szóló hirdetmény megjelenésének időpontja, vagy - egyéb – közbenső – határidő? 3. A KDB vagy a bíróság hatáskörébe tartozik-e az elbírálás?
Részlet a válaszából: […] Érdekes a kérdés, ugyanis a szerződésekkel kapcsolatosjogvita tekintetében a Kbt. úgy rendelkezik, hogy a megkötött szerződésselkapcsolatos perek, valamint a polgári jogi igény elbírálása bíróság, míg aszerződésnek a Kbt. 303. §-ába ütköző módosítása, vagy a 304....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.