Műszaki leírásban előírt összetevők vagy a funkcionális megfelelőség vizsgálata

Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzés tárgyában folytat le közbeszerzési eljárást, a közbeszerzési dokumentáció részét képező ártáblázat tartalmazza a részletes termékfelsorolást és a termékekhez tartozó műszaki követelményeket. Konkrét márka nem került megjelölésre az egyes termékek kapcsán. Az ajánlatkérő kizárólag a felhívásban hivatkozott a 321/2015. Korm. rendelet 46. § (3) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: "azzal mindenben egyenértékű terméket elfogad". Kizárólag olyan termék ajánlható meg/fogadható el, amely az ajánlatkérő által felsorolt összetevőket tartalmazza? Az egyenértékűség vizsgálatát kizárólag az összetevők határozzák meg, vagy elegendő a funkcionális megfelelőség a termékek kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítmény- és funkcionális követelményeknek való megfelelés esetében is elfogadja. Azaz az egyenértékűséget, amennyiben a műszaki tartalom elég pontos, ennek megfelelően érti a jogszabály."46. § (4) A (2) bekezdés a) pontjára való hivatkozás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Eljárás fordítás pontatlansága esetén

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő azért zárja ki az ajánlattevőt, mert az általa benyújtott fordítás nem pontosan azt tartalmazza, mint amit az eredeti nyilatkozat, azaz például elírtak benne egy számot?
Részlet a válaszából: […] ...szándékosan teljesen más tartalmat fordít, mint az eredeti dokumentum, amely szükséges ahhoz, hogy az ajánlat érvényes legyen, úgy ez a tartalom véleményünk szerint ugyan felvilágosításkérés tárgya lehet, de a benyújtott hiánypótlás ez alapján nem fog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Kárigény érvényesítése konzorciummal szemben felelősségbiztosítás alapján

Kérdés: Közös ajánlattevők esetében összeadódhatnak-e a felelősségbiztosítások limitösszegei, együttes megfelelés formájában? Hogyan tudjuk a kárigényt érvényesíteni, ha két szerződőnk van, ahol egyetemleges a felelősség?
Részlet a válaszából: […] ...szerződéseiből, hanem legalább egy szerződő fél kell, hogy rendelkezzen az ajánlatkérő által előírt biztosításmértékkel és tartalommal.Ha a felelősségbiztosítás nem alkalmassági követelményként kerül előírásra, hanem szerződéskötési feltételként,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Alkalmasság igazolásában részt nem vevő alvállalkozók cseréje

Kérdés: A Kbt. 128. §-a csak az alkalmasság igazolásában részt vevő alvállalkozók és szakemberek lecserélését szabályozza. Ezek szerint azok az alvállalkozók és szakemberek, akik/amelyek nem vettek részt az alkalmasság igazolásában, de az ajánlatban az ajánlattevő megjelölte, nem kötelesek részt venni a teljesítésben, illetve szabadon lecserélhetők?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. általános szabályai az irányadóak. Tekintettel az ajánlati kötöttség jogintézményére, az ajánlattevő az ajánlata szerinti tartalommal köteles szerződést kötni, majd a szerződést ennek megfelelően kell teljesítenie.Amennyiben a szerződésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Önkéntes hiánypótlás

Kérdés: Meddig teljesíthető az ún. önkéntes hiánypótlás, és milyen körben, tartalommal?
Részlet a válaszából: […] ...önkéntes hiánypótlás azonos tartalommal történhet, mint a rendes hiánypótlás. Nem érintheti tehát a Kbt. 67. §-ának megfelelően a szakmai ajánlatot, továbbá nem járhat új gazdasági szereplő bevonásával.A Kbt. 67. §-ának (3) bekezdése szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Új szabályok a közbeszerzési szerződésekre

Kérdés: Az új törvény tartalmaz majd új szabályokat a szerződés megkötése és teljesítése vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...be kelljelenteni a cégbíróságon.A szerződés teljesítésére az új Kbt.-ben a 130. § (1)–(6)bekezdései vonatkoznak a következő tartalommal:– az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződés teljesítésénekelismeréséről (teljesítésigazolás) vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési törvényben, hanem olyan értelmezéseket is, amelyek atörvény hatálybalépésekor is szerepeltek abban, azonban eltérő tartalommal.A fenti hatállyal életbe lépő értelmezéseket az alábbiakbansoroljuk fel:– az ország alapvető biztonsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.