Összeférhetetlenség vizsgálata ajánlattételi szakaszban

Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenítette az ajánlatkérő, tekintettel arra, hogy nem nyújtotta be az ajánlati felhívás VI.3.22 pontjában előírt összeférhetetlenségi nyilatkozatát. Az ajánlattevő ajánlata során jelezte, hogy nem kíván igénybe venni alvállalkozót és kapacitást nyújtó szervezetet. Az ajánlatkérő hiánypótlás keretében kérte, hogy nyújtsuk be az összeférhetetlenségi nyilatkozatot, de iratmintát és tartalmi elvárást nem fogalmazott meg. Az ajánlattevő nem nyújtott be hiánypótlást, de előzetes vitarendezésben jelezte, hogy nem ért egyet az ajánlatkérővel. Összeférhetetlenségi helyzetet miért vizsgál az ajánlatkérő ajánlattételi szakaszban? Az ajánlatkérő jogszerűen járt el az EVK elutasítása során?
Részlet a válaszából: […] ...például nem a megfelelő template-et használta az ajánlattevő, úgy a döntés támadható. Ha egyébként az ajánlatból kiderül az adott tartalom, akkor valójában megtörtént a nyilatkozattétel. Amennyiben az ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban template-et is készített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Nyilatkozatminta kiadása a 833/2014/EU tanácsi rendelet 5k. cikk (1) bekezdése szerinti tilalommal kapcsolatban benyújtandó nyilatkozattételi felhívás során

Kérdés: Kötelező-e az ajánlatkérőnek nyilatkozatmintát kiadni az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU tanácsi rendelet 5k. cikk (1) bekezdése szerinti tilalommal kapcsolatban benyújtandó nyilatkozattételi felhívás során?
Részlet a válaszából: […] ...által előírt formai követelményeit.Amennyiben a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő a nyilatkozatot nem, vagy hiányos tartalommal nyújtja be, az ajánlatkérő a Kbt. 71. §-a szerinti hiánypótlás keretében köteles felhívni a részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Az ajánlatkérő lehetőségei összerendezetlen ajánlat benyújtása esetén

Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok az, ha az ajánlattevő gyakorlatilag összerendezetlenül bocsát rendelkezésre egy halom dokumentumot, melyből az ajánlatkérőnek kell kibogoznia, hogy mely részre kerül a szakember benyújtásra és hol a műszaki tartalom?
Részlet a válaszából: […] Egy ajánlat érvénytelenségét olyan ok alapozhatja meg, amely kimerít valamely érvénytelenségi okot, melyet a Kbt. 73. §-a meghatároz. Az alábbiakban azokat az érvénytelenségi okokat emeltük ki, amely egy összerendezetlen ajánlat esetében a dokumentumok azonosíthatósága és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

A Kbt.-módosítás hatása folyamatban lévő szerződésekre

Kérdés: Az új jogszabály hatálybalépése hogyan érinti a már folyamatban lévő szerződéseket?
Részlet a válaszából: […] ...alá tartozásról, ennek azonban feltétele, hogy ilyen tartalmú legyen a szerződés. Mivel a szabályozás visszaható hatályú, így az ilyen tartalom hiányában továbbra is kérni kell az egyedi nyilatkozatokat, vagy a Kbt. 141. §-ának (6) bekezdése alapján, mint nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Alvállalkozó megjelölése a szerződésben

Kérdés: Az ajánlatunkban megjelölt alvállalkozót minden esetben meg kell jelölni a szerződésben? Ez a megjelölés mit takar pontosan? Csak azt az alvállalkozót jelölöm meg, aki/amely eléri a 10 százalékos mértéket?
Részlet a válaszából: […] Az alvállalkozó megjelölése a Kbt. 66. §-ának (6) bekezdése szerint előírható, azaz nem kötelező. Amennyiben az ajánlatkérő előírja, úgy nevesíteni kell vagy azt a részt, amelyben várhatóan alvállalkozót vesz igénybe az ajánlattevő, vagy ha ismert az alvállalkozó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Kapacitást nyújtó szervezet bevonása a bírálat második szakaszában alkalmassági követelmények teljesítése érdekében

Kérdés: Az ajánlatkérő a bírálat második szakaszában megállapítja, hogy az ajánlattevő által benyújtott referencia nem felel meg az alkalmassági követelményeknek. Ebben az esetben – a bírálat második szakaszában – van-e arra lehetőség, hogy az ajánlattevő az alkalmassági követelmények teljesítése érdekében bevonjon kapacitást nyújtó szervezetet? Ugyanis, ha a válasz igen, akkor EEKD-t kell benyújtani a kapacitást nyújtó szervezet vonatkozásában, és ezzel az ajánlatkérő újra a bírálat első szakaszába kerül, amelyet már egyszer lezárt.
Részlet a válaszából: […] ...úgy teszi lehetővé, hogy nem írja felül a (4) bekezdés főszabályát, azaz az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt tartalom hiánypótlásáról lehet szó ebben az esetben, melyet akár első alkalommal is megfelelően kell hiánypótolnia az ajánlattevőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Nyilatkozat összeférhetetlenségről

Kérdés: Véleményük szerint kérhető-e új Kbt. szerinti közbeszerzési eljárásban az ajánlattevőtől/alvállalkozótól/kapacitást nyújtó szervezettől olyan tartalmú nyilatkozat, hogy ajánlattevő/alvállalkozó/kapacitást nyújtó szervezet nem minősül összeférhetetlennek a Kbt. 25. § (3)-(4) bekezdésében meghatározottak szerint? Másként, el tudja-e dönteni az ajánlattevő/részvételre jelentkező az ajánlat benyújtásakor, hogy vele szemben fennáll-e az összeférhetetlenség, vagy azt az eljárás során az ajánlatkérőnek kell megállapítania, a rendelkezésére álló információk, az eljárás előkészítésébe bevont személyek ismerete, az eljárás során megtett intézkedései és az esetlegesen a felvilágosítás nyújtása során kapott információk alapján?
Részlet a válaszából: […] ...nyújtó szervezet számára a szükséges nyilatkozat benyújtását, az általa elvégzendő összeférhetetlenségi vizsgálathoz szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Nyilatkozat nemleges tartalommal

Kérdés: Nemleges tartalommal is kell nyilatkozni – például Kbt. 40. § (1) bekezdés a) pont?
Részlet a válaszából: […] Ha az ajánlattevőnek nyilatkozati, nyilatkozattételi kötelezettsége van, akkor a nemleges nyilatkozat benyújtására is szükség van.A Kbt. 40. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles előírni, hogy az ajánlatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Kizáró okok és alvállalkozók ellenőrzésének kötelezettsége

Kérdés: A hatályos Kbt.-ben rögzítettek alapján, jól értelmezem-e, hogy a nemzeti eljárásban az ajánlatkérőnek nem kötelessége a kizáró okokat ellen­őrizni, mivel a 310/2011. Korm. rendelet 2. §-a ezt csak a közösségi rezsimben teszi kötelezővé számára, továbbá az alvállalkozókkal kapcsolatosan az ajánlatkérőnek rezsimtől függetlenül semmilyen ellenőrzési kötelezettsége nincs?
Részlet a válaszából: […] ...a) és b) pontja.Ebben az esetben tehát az alvállalkozó bejelentése, nevesítése esetében is az ajánlattevő kötelezettsége a nyilatkozati tartalom ellenőrzése a hamis adatszolgáltatás elkerülése érdekében. Erre vonatkozóan a közbeszerzési törvény nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Kizáró ok a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben

Kérdés: Hogyan kezeljük, amikor egy kizáró ok nem a Kbt.-ben, hanem egy másik törvényben jelenik meg, jelesül a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben?
Részlet a válaszából: […] ...az előírás.Egyértelmű továbbá, hogy az eljárás során kell kizárni azt az ajánlattevőt,akiről jogerős határozat született azzal a tartalommal, amely szerint aszükséges munkabéremelést nem teljesítette. A szabályozás azonban nem tartalmazolyan elemeket, amelyek szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.
1
2
3