Az ajánlatkérő kötöttsége a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz

Kérdés: Szerződésmódosítás esetén az ajánlatkérő később, egy esetleges jogorvoslati eljárás során kiegészítheti-e a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglalt jogszabályi és ténybeli indokokat újabbakkal, áttérhet-e más indokokra a szerződésmódosítás körében, avagy teljes egészében kötve van a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz? Hivatkozhat-e az ajánlatkérő a szerződésmódosítás okaként arra, hogy a szerződés megkötésére a tervezettnél későbbi időpontban került sor?
Részlet a válaszából: […] ...§ (7) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles a szerződés módosításáról a külön jogszabályban meghatározott minta szerinti tartalommal hirdetményt közzétenni, és e kötelezettsége alól csupán egyetlen esetben mentesül, nevezetesen akkor, ha a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

"Elmaradt tételek" kezelése

Kérdés: Van-e különbség a megkezdett, de be nem fejezett "elmaradt tételek" elismerhetősége és a teljesen elmaradt tételek között? A megkezdett, de be nem fejezett tételeket, ha nem módosítjuk a műszaki változás miatt a szerződésünket, a pályázat ellenőrzése során a pályázati ellenőrző szerv keresni és követelni fogja rajtunk, a be nem építésük esetén pályázati pénzt fog velünk visszafizettetni. A vállalkozó azt mondja, hogy átalánydíjas szerződés esetében az elmaradt tételekkel sem szabad foglalkoznunk, és ezt nem vonhatjuk le tőle a vállalkozói díjból. Jól gondoljuk-e, hogy az elmaradt tételeket le kell vonni az átalánydíjas szerződés vállalkozói díjából, akár teljesen elmaradt tételről vagy akár megkezdett, de be nem fejezett tételről van szó? Szerződésmódosítást kívánunk kezdeményezni a műszaki változások miatt, a költségvetés megvalósíthatósága érdekében. Véleményünk szerint az elmaradt tételekkel szemben a pótmunka állítható szembe. A vállalkozó viszont az elmaradt tételekkel szemben a többletmunka tételeit szeretné kompenzálni. A felek a többletmunkát eleve kizárták a szerződésben. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...költséget tud megtakarítani, úgy valóban nem kell azt csökkenteni, de ez nem egyenlő azzal, ha elhagynak munkákat, mennyiségeket az eredeti tartalomból. Az átalánydíj nem azt jelenti, hogy az el nem végzett munkáért is fizetni kell, hiszen ebben az esetben megbomlik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Hirdetmény feladása hiánypótlási felhívás ellenére eredeti tartalommal

Kérdés: A hirdetmény-ellenőrzés véleménye ellenére a tanácsadó eredeti tartalommal kívánja feladni a hirdetményt. Milyen következménye lehet ennek?
Részlet a válaszából: […] ...a nagymértékű módosítás, hanem a hirdetmény-ellenőrzés javaslatának figyelembe nem vétele, és ennek megfelelően jogsértő hirdetménytartalom közzététele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Új Kbt. visszamenőleges hatálya

Kérdés: A szerződésszegés esetére lehet visszamenőleges szabályok alapján az új törvényt alkalmazni, míg szerződésmódosítás esetében nem. Mi ennek a különbségtételnek az oka?
Részlet a válaszából: […] ...a 141. § szabályai vonatkoznak, melyekre a hatályba léptető rendelkezések 2015. de­cember 24-én az alábbi normaszöveg-tartalomra változtak.A törvény rendelkezéseit a hatálybalépése után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsán a támogatásokra vonatkozóan olyan lehetőség került a jogszabályba, amely rugalmasabb eljárásindítást és szerződéses tartalommeghatározást eredményez az ajánlatkérők, mint a kedvezményezettek részére.A Kbt. 40. §-ának (1) bekezdése értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...köteles kiadni;– az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőneka szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számítottlegkésőbb harminc – az Európai Unióból származó forrásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Kirívó, lehetetlen tartalmi elemek az ajánlatban

Kérdés: Mi a gyakorlati haszna a Kbt. 86-87. §-ainak?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kötődik a Közbeszerzési Levelek 1. számában a 36. kérdéshez, amely az irreálisan alacsony ár fogalmát firtatta, azonban azzal nem teljesen azonos. Nézzük meg ezért tételesen a felvetett Kbt.-beli rendelkezéseket.A Kbt. 86. §-ának (1)-(4) bekezdései határozzák meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.