Bíróság és DB tevékenységének elhatárolása

Kérdés: A D. 454/2021. döntésben a Közbeszerzési Döntőbizottság az adott szerződés tartalmát elemzi, és ebből von le következtetést, hiába közbeszerzési jellegű a jogsértés. Mi határolja el a polgári bíróság és a Közbeszerzési Döntőbizottság tevékenységét, ha már a közbeszerzési szerződés tartalmának jogértelmezése is a feladatai közé tartozik ezek szerint?
Részlet a válaszából: […] ...azt a feltételt, hogy kifizeti az előleg összegén felüli ellenszolgáltatás meghatározott részét az adott munkarészekre vonatkozó teljesítésigazolás kiállítását megelőzően".Ez az a része a döntésnek, mely valóban egyfajta szerződésértelmezési kérdés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] ...előírni, hogy az ajánlatban, illetve a részvételi jelentkezésben meg kell jelölni– a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő (részvételre jelentkező) alvállalkozót kíván igénybe venni,– e részek tekintetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Üzletrész-átruházásra vonatkozó KT-ajánlás érvénye

Kérdés: Értelmetlennek tartom a Közbeszerzések Tanácsának ajánlását az üzletrész átruházásáról, hiszen ezt a Gt. szabályozza, erre nincs hatálya a Kbt.-nek. Mi erről a véleményük? Egyáltalán mennyire köt minket ez az ajánlás?
Részlet a válaszából: […] ...üzletrész átruházásán túlmutató konkrétbeszerzési igénye. Ilyen szempontból pedig a választott megoldás inkább azellenszolgáltatás teljesítési módjának fogható fel, amelyről az ajánlatkérőnekmár az eljárást megindító felhívásban tájékoztatást kell adnia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai.E rendelkezések azt jelentik, hogy az ajánlatkérőtől – e kötelezettségek teljesítését követően – alappal várható el egy szakmailag megalapozott közbeszerzési eljárás lefolytatása, amelyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.