9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől
Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
2. cikk / 9 Egyenértékűség, helyettesíthetőség építési beruházásoknál
Kérdés: A 310/2011. kormányrendelet 26. §-ának (6) bekezdése vonatkozik-e az építési beruházás tárgyú eljárásban a beépítendő elemekre, szerkezetekre? Azaz ha a költségvetési kiírásban egyes beépítendő elemeket, szerkezeteket gyártóra, típusra, gyártmányra hivatkozva határoz meg az ajánlatkérő, a megnevezés mellett kell-e szerepeltetni a "vagy azzal egyenértékű" kifejezést? Amennyiben a fenti kérdésre igen a válasz, úgy az ajánlatkérőnek a felhívásban, a műszaki leírásban meg kell-e határoznia azt, hogy mit ért egyenértékűség alatt, meg kell-e határoznia a helyettesítő termékek paramétereit, amelyek alapján az ajánlatkérő eldöntheti az egyenértékűséget?
3. cikk / 9 Összeférhetetlenség építési beruházások esetében
Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
4. cikk / 9 Pótmunka értelmezése
Kérdés: Miért nem alkalmazhatjuk a bevált pótmunka értelmezést a közbeszerzésben, amikor arra külön szabály is rendelkezésre áll?
5. cikk / 9 Kkv-nak nem minősülő konzorciumi partner bevonása a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése szerinti eljárásba
Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a kiválasztott három kkv mellett az egyik egy nem kkv konzorciumi partnert is bevonjon, mondván, hogy alvállalkozóból lett közös ajánlattevőről van csupán szó?
6. cikk / 9 Beszerzési tárgyak "in house" szerződéseknél
Kérdés: "In house" szerződésekkel kapcsolatos a kérdésem. Ha van olyan önkormányzati cég, amelynek a bevétele legalább 80 százalékban az önkormányzat(ok)tól származik – figyelemmel a Kbt. 9. §-ának (3) bekezdésére (az ellenértéket a közszolgáltatást igénybe vevők fizetik meg) –, valamennyi közbeszerzési tárgyra (építés, szolgáltatás) lehet vele ötéves szerződést kötni, vagy csak a szolgáltatásnál van kivétel [vö. 9. § (1) bekezdés ka) pont, illetve (5) bekezdés g) pont]?
7. cikk / 9 Eljárás teljesítés alatti értékhatár-túllépésnél
Kérdés: Ha még épp hogy a közbeszerzési értékhatár (15 millió + áfa) alatt szerződünk felújításra, és – amint az régi épület felújításakor előfordul a felújítás kellős közepén – felmerülnek olyan, előre nem látható többletmunkák, amelyek miatt az értékhatár fölé csúszna a felújítás díja, akkor elvileg mi a teendő? A támogató önkormányzat egy fix összeget ad át, minden pluszköltség az ajánlatkérőt terheli, aki nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Nettó 14,36 milliós lesz a szerződés és az önkormányzat hozzájárulása 74,93 százalék. Ha pótmunka lesz, akkor az önkormányzat hozzájárulása csökken, a támogatott szervezeté nő, de előfordulhat, hogy átlépi a nettó 15 milliós határt. Okoz-e ez problémát, kell-e közbeszereztetnünk ebben az esetben? Hibázott-e az ajánlatkérő? (Más támogatást nem kapott.)
8. cikk / 9 Elhatárolási kérdések építési beruházásoknál
Kérdés: Építési beruházás esetében hogyan határolható el egymástól pontosan a többletmunka, a pótmunka és a kiegészítő beruházás? A kiírt beszerzés vállalkozási szerződésében mekkora tartalékkeretet lehet megjelölni, abban milyen feltételekkel lehet többletmunkára és pótmunkára forrásokat elkülöníteni? Amennyiben többletmunka, pótmunka vagy kiegészítő beruházás szükségessége merül fel, úgy milyen eljárásokat kell követni?
9. cikk / 9 Az ajánlat fogalmának értelmezése
Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?