GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] ...miatt jogorvoslatra nem került sor, az ajánlatkérő megítélése szerint a kizárás alapjául szolgáló cselekmény miatt a szerződés teljesítése vonatkozásában a megbízhatósága alapos okkal megkérdőjelezhető, az érintett eljárás lezárulásától számított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Szakember cseréje munkaviszony megszűnése miatt

Kérdés: Van-e lehetősége az ajánlattevőnek folyamatban lévő eljárás során értékelési szempont igazolására bemutatott szakembert cserélni (mert annak megszűnik a munkaviszonya)?
Részlet a válaszából: […] ...szempontok).(3) A legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok vonatkozhatnak különösen az alábbiakra:b) a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány szervezettsége, képzettsége és tapasztalata, ha a személyzet minősége jelentős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Szakmai tapasztalat mint értékelési szempont árubeszerzés esetén

Kérdés: Árubeszerzés esetén a szakember szakmai tapasztalata megjelölhető értékelési szempontként?
Részlet a válaszából: […] ...szolgálja.A Kbt. a legjobb ár-érték arány körében példálózó jelleggel elfogadható értékelési szempontként nevesíti a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány szervezettségét, képzettségét és tapasztalatát [Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Alvállalkozói szerződések benyújtása építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházás esetében köteles vagyok-e az alvállalkozói szerződéseket benyújtani?
Részlet a válaszából: […] ...tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet értelmében a teljesítés ellenőrzése során az ajánlatkérő az építési napló adatait ellenőrzi, arra nem jogosult, hogy az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Minimális ajánlati tartalom

Kérdés: A mindenre kiterjedő hiánypótlás esetén mi az a minimális ajánlati tartalom, amit az ajánlatkérő már ajánlatnak minősíthet, és azzal kapcsolatban kiadhatja a hiánypótlási felhívást?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az "ajánlatnak tartalmazniakell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívásfeltételeire, a szerződés teljesítésére, a kért ellenszolgáltatásra."Ezeket az elemeket már az egyéb feltételekkel összhangbankell vizsgálni, mert ezek közül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatásra vonatkozó szabályok a gyakorlatban

Kérdés: A kirívóan alacsonynak vagy magasnak ítélt ellenszolgáltatásra vonatkozó új szabályok a gyakorlatban hogyan működnek? Folytat-e le bizonyítást az ajánlatkérő az ajánlattevő indokai vonatkozásában? Van-e jogorvoslati lehetőség, ha az ajánlatkérő elfogadja a nyilvánvalóan alaptalan indokolást?
Részlet a válaszából: […] ...nem éri el az adott ágazatban általában szokásos béreket, vagyazokat kirívóan meghaladja, illetve ha a szerződés teljesítése kapcsánfelmerülő eszköz- és anyagköltségek (beszerzési értékek) nem érik el azágazatban általában szokásos árszintet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Szakértő kirívóan alacsony árra

Kérdés: Ha az ajánlatkérő azért nyilvánítja érvénytelennek az ajánlatot, mert az megítélése szerint kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, ezt mivel kell alátámasztania? Konkrétan: szükséges-e szakértő bevonása ilyen esetben, vagy maga az ajánlatkérő is eldöntheti a kérdést?
Részlet a válaszából: […] ...folyamat, az építési beruházás,illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, a választottműszaki megoldásra, a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyöskörülményeire, vagy az ajánlattevő által ajánlott áru,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.