E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...a 99/A. § (4) bekezdése szerinti, továbbá a 2/A. § alkalmazásávalmegkötött szerződéseket;– a szerződés módosításáról, teljesítéséről szólótájékoztatót tartalmazó hirdetményt [307. § (1) bekezdés];– amennyiben az ajánlatkérő ilyet készített,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Hiánypótlás határideje

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevőket nagy terjedelmű hatósági/pénzintézeti ügyintézést igénylő hiánypótlásra hívta fel. A felhívás dátumát követő (pénteki) nap 12 órájáig kellett a hiányt pótolni a felhívás szerint, ami fizikailag (is) lehetetlen volt. Lehet-e ilyen rövid határidővel hiánypótlási felhívást kiadni? Ha nem, mit tegyünk? És mit tehet az ajánlatkérő, ha az ő hibájából adódott a késedelem?
Részlet a válaszából: […] ...történő beszerzésesetében a szerződés megkötésének időpontját, illetőleg ha ez nem állapíthatómeg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdését.Az előzőek szerinti határidő számításakor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Mérlegelési jogkörben meghatározott érvényességi követelmények megtámadhatósága

Kérdés: Az ajánlatkérő mérlegelési jogkörében meghatározott egyéb érvényességi követelmények esetében tehet-e kifogást (megtámadhatja-e azokat) az ajánlattevő? Ha igen, milyen határidővel és milyen fórum előtt?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tízszázalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződésteljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek;– egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és adokumentációban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Eljárás keretösszeg "kimerítetlensége" esetén

Kérdés: 2006. év november-decemberében hét olyan tenderen vettünk részt – eredményesen –, ahol keretösszeget adtak meg szerződéses összegként azzal, hogy ą40 százalék lehet attól a (felhasználási) eltérés. A közbeszerzés értéke (a keretösszeg) 30 és 50 M Ft összeg között mozgott. Volt olyan kiírás, amelyben szerepelt az a kitétel is, miszerint az ajánlatkérő nem köteles a keretösszeg kimerítésére. A határozott idejű szerződések március-áprilisban lejártak, a "kimerített" összeg átlagosan 1 M Ft volt. Jogszerű-e az ismertetett eljárás, és hová fordulhat ebben az esetben az ajánlattevő – hiszen a végeredmény ismeretében feltehetően el sem indult volna a pályázaton? Az eljárás megfelel a közbeszerzés céljának, alapelveinek?
Részlet a válaszából: […] ...történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontját,illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyikfél által történő megkezdését;– a fenti, harmadik bekezdés szerinti határidő számításakora...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.