50 cikk rendezése:
21. cikk / 50 Részszempontok értékelése
Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
22. cikk / 50 Ajánlatkérő elzárkózása szerződéskötéstől
Kérdés: Léphet-e és mit az ajánlattevő a szerződéskötési kötelezettség érdekében, ha az ajánlatkérő elzárkózik a szerződéskötéstől vagy halogatja azt?
23. cikk / 50 Műszaki leírás értékelése
Kérdés: Hogyan alakul a műszaki leírás, illetve annak értékelése (pontozása) szolgáltatás megrendelése esetén?
24. cikk / 50 Bírálati szempont és alkalmassági kritérium elkülönítése
Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?
25. cikk / 50 Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban
Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
26. cikk / 50 Szerződéses feltételek és bírálati szempont kapcsolata
Kérdés: A hirdetményes tárgyalásos eljárás esetében szerepel a szerződéses feltétel, amely a gyakorlatban akkor alkalmazható/értelmezhető, ha a szolgáltatás ára, a teljesítés kezdete stb. előre nem határozható meg teljesen pontosan, a Kbt. 124. § (2) bekezdésének d) pontja szerint. Értelmezhető ez úgy, hogy a tárgyalás során a kiíró a legjobb minőségű szolgáltatást (például magas rendelkezésre állás, szigorú kötbér stb.) a lehető legkedvezőbb áron kívánja megvenni?
27. cikk / 50 Kutatáshoz használt felszerelések beszerzése és közbeszerzés, valamint egybeszámítás kapcsolata
Kérdés: Az ajánlatkérő fő tevékenysége kutatás-fejlesztés. Az ajánlatkérőt megkereste egy cég, hogy villamos energia vonatkozásában felméri a piacot, és lefolytatja az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást. Kérdésem, hogy kötelesek vagyunk-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Emellett folyamatosan problémát okoz, hogy a kutatáshoz használt, gyakran támogatásból finanszírozott labortechnikai eszközök, felszerelések, vegyszerek beszerzésénél vonatkozik-e ránk az egybeszámítási kötelezettség? Esetleg a vegyszereknél van-e arra lehetőségünk, hogy a speciális, csak egy cégtől beszerezhető vegyszer esetében ne kelljen figyelembe venni a Kbt. előírásait? A tevékenységünkből adódóan igen nehezen lehet tervezni egy adott évre. A kutatócsoportok nem tudják előre felmérni anyagszükségletüket, így nehezen készíthető el a közbeszerzési terv, valósítható meg a közbeszerzési eljárások indítása, az egybeszámítási kötelezettség alapján. Mi a véleményük, hogyan cselekedhetünk jogszerűen?
28. cikk / 50 Aránytalan szolgáltatás szerződéstervezetben
Kérdés: Hogyan orvosolható az a helyzet, ha a szerződéstervezetben az ajánlatkérő által megjelölt kötbérmérték túlzottan magas?
29. cikk / 50 Közbeszerzési törvény végrehajtására kiadott rendeletek hatályos jegyzéke
Kérdés: Melyek a közbeszerzési törvény jelenleg hatályos végrehajtási utasításai? Hol találhatjuk meg a rendeleteket elektronikus formában?
30. cikk / 50 Elhatárolási kérdések ajánlattevői oldalhoz kapcsolódó szereplők vonatkozásában
Kérdés: Hogyan lehet pontosan elhatárolni az alvállalkozót, a harmadik személyt, valamint az egyéb, bevonni kívánt szervezetet? Alvállalkozó a Kbt. 4. §-a szerint, akivel ajánlattevő a közbeszerzésre tekintettel fog szerződést kötni vagy módosítani; harmadik személy: a 71. § (1) bekezdés a) pontja tartalmazza: ...ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni...; egyéb szervezet: a 66. § (2) bekezdésében, 67. § (4) bekezdésében meghatározott szervezet. Ez utóbbi szervezettel az ajánlattevő nem fog szerződést kötni? Milyen viszonyuk van? A szerződés teljesítése során hogyan kérheti számon ajánlatkérő ez utóbb említett szervezet helytállását? A törvényszövegből kiindulva, akivel ajánlattevő szerződést fog kötni, az egyrészt alvállalkozó, másrészt harmadik személy is? Akivel nem a közbeszerzésre tekintettel köt szerződést, vagy módosít, az nem alvállalkozó? Ezt hogyan tudja ajánlatkérő eldönteni? Kizárólag az ajánlattevők nyilatkozatára támaszkodhat? Bekérhető-e az ajánlatkérőktől az alvállalkozóval kötött szerződés?
