GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] ...miatt jogorvoslatra nem került sor, az ajánlatkérő megítélése szerint a kizárás alapjául szolgáló cselekmény miatt a szerződés teljesítése vonatkozásában a megbízhatósága alapos okkal megkérdőjelezhető, az érintett eljárás lezárulásától számított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Eredménytelenné nyilvánítás

Kérdés: Egy nyílt közbeszerzési eljáráson vettünk részt, ahol az ajánlatkérő fedezethiányra hivatkozással a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánította, az ajánlatokat nem is bírálta el. Van jogi lehetőség az eredménytelenségi döntés megtámadására?
Részlet a válaszából: […] ...75. § (2) bekezdés a) pontja alapján az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált, vagy a szerződéstől való elállásnak, vagy a szerződés felmondásának lenne helye,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] ...vezették le, hogy mivel a szerződést az ajánlat tartalmának megfelelően kell teljesíteni, ezért nyilvánvaló jogi hibában szenved az a teljesítés, amelyben mégsem vesz részt az ajánlatban nevesített alvállalkozó. Ebből következően az ajánlatkérőnek, akit a régi Ptk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítása rendkívüli sürgősséggel szerződés megszüntetése esetén

Kérdés: Ha a Kbt. alapján megszüntethetem a szerződést, mert a nyertes ajánlattevő kizáró ok hatálya alá került, az elegendő indok-e hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítására rendkívüli sürgősséggel?
Részlet a válaszából: […] ...ahogy a minőségi problémák esetére is lehet megoldás a szerződéses jogviszonyon belül, akár a szerződés, akár a jogszabályok hibás teljesítés esetére alkalmazandó előírásai szerint. A jogorvoslati fórum tehát alapvetésként kezeli, hogy a helyzet nem csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége körében kötött szerződéseinek közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Cégünk a Kbt. 5. § (1) bek. c) pontjának hatálya alá tartozó költségvetési szerv, mely alaptevékenysége mellett az Áht. 7. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott vállalkozási tevékenységet is végez. Az egyes vállalkozási szerződésekben meghatározott vállalkozói díjból fedezzük a vállalkozási szerződés teljesítéséhez szükséges dologi kiadásokat, illetőleg vásárolunk egyéb tárgyi eszközöket. A dologi és egyéb kiadások egyes esetekben meghaladhatják a közbeszerzési értékhatárt. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége keretében kötött szerződéseire kiterjed-e a mindenkori közbeszerzési törvény hatálya?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 5. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti költségvetési szerv az úgynevezett klasszikus közbeszerzési ajánlatkérők körébe tartozik, hiszen az Áht. alapján az államháztartás alrendszerét képezi, tehát közpénzből gazdálkodik. A Kbt. személyi hatályára vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Közbeszerzési szerződések új szabályai

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályok jelentősen változtak. E körben tágabb lehetőség van-e a szerződések módosítására? Kérdésünk még, hogy a szerződésekkel kapcsolatos jogviták mely részei tartoznak a Közbeszerzési Hatóság elé?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződésnek aközbeszerzési törvénybe, illetve annak felhatalmazása alapján alkotottkormányrendeletbe ütköző módosítása vagy teljesítése miatti jogvitát -,valamint a közbeszerzési eljárással kapcsolatos polgári jogi igények elbírálásaa bíróság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Gazdasági társaság alapításának szükségessége közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Tudnak-e gyakorlati példát mondani arra, hogy az ajánlatkérő milyen típusú beszerzés esetén követeli meg gazdasági társaság alapítását?
Részlet a válaszából: […] ...alapítására vonatkozó szabályokat aKbt. 52. §-a, 304. §-a és 304/A. §-a szabályozzák. A rendelkezések a szerződésteljesítése szemszögéből határozzák meg a gazdasági társaság alapításának megkövetelésérevonatkozó szabályokat. Az 52....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Konzorciumi tagok változása

Kérdés: A szerződés teljesítésének időszakában változhatnak-e a konzorcium tagjai?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. nem teszi lehetővé az ajánlattevők változását, így akonzorciumi tagok sem cserélődhetnek a teljesítés során.Fentiek jogszabályi alapja, miszerint a Kbt. 304. §-ának (1)bekezdése akként rendelkezik, hogy a közbeszerzési szerződést a közbeszerzésieljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Kizáró okok igazolására vonatkozó tanácsi útmutató

Kérdés: Mikorra várható, hogy a Közbeszerzések Tanácsa kiadja a Kbt. 64. §-ának (1) bekezdésében jelzett útmutatót a kizáró okokkal kapcsolatos igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról? Ha már kiadta, hol található, és melyek a legfontosabb elemei?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. szerint a 10 százalékot meghaladómértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót, és a közbeszerzésnek azon részét,amelynek teljesítésében részt vesz. Utóbbi kötelezettség a többi alvállalkozóvonatkozásában is fennáll, az alvállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Nyári Kbt.-változások és hatályuk

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 71. § (1) bekezdésének a)-c) pontja szerint azajánlatban meg kell jelölni– a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynekteljesítéséhez az ajánlattevő a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nemhaladó mértékben alvállalkozót vesz igénybe,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.
1
2
3